Csökkent a nemek közötti kereseti különbség

A népességcsökkenés miatt az egy főre jutó GDP növekedési üteme minden évben néhány tized százalékponttal meghaladta a GDP növekedési ütemét 2010–2016 között. A GDP 2011-ben 2 százalékkal nőtt, 2012-ben 1,1 százalékkal mérséklődött, amit elsősorban a mezőgazdaság és az ipar teljesítménycsökkenése okozott, 2013–2016 között valamennyi évben 2 százalékot meghaladó mértékben nőtt az egy főre jutó GDP, ez a szolgáltatások bővülésének volt köszönhető.

Az egy főre jutó GDP volumene 4,5 százalékkal bővült 2010–2016 között, ebben az évben valamennyi területen (mezőgazdaság, ipar, építőipar, szolgáltatások) növekedést mértek.

Az egy foglalkoztatottra jutó GDP csökkent 2010 és 2016 között, amit a foglalkoztatottaknak a GDP-nél nagyobb mértékű növekedése okozott. A KSH adatai szerint 2010–2011-ben egy százalék körül bővült ez a mutató, míg 2012-ben 3,4 százalékkal esett vissza, abban az évben a GDP is csökkent 1,6 százalékkal, az előző évhez viszonyítva. Ezután egymást váltották a növekedés (2013, 2015) és a csökkenés évei (2014, 2016).

Magyarországon a nemek közötti kereseti rés összességében mérséklődött 2010 és 2015 között, míg 2010-ben a férfiak keresete 17,6 százalékkal volt magasabb a nőkénél, addig 2015-ben 14 százalékkal.

Korcsoportonként még nagyobb egyenlőtlenségeket lehet megfigyelni, a legnagyobb különbség a 35–44, valamint a 64 évesnél idősebb korosztályokat jellemzi, esetükben 19,2 százalék a mutató értéke, míg a legalacsonyabb a 25 évesnél fiatalabb korosztálynál, 3,3 százalék. Jelentős mértékben befolyásolja a kereseteket, hogy ki melyik foglalkozási főcsoportban dolgozik.

A fegyveres szerveknél alkalmazottak illetve a mezőgazdaságban és erdőgazdálkodásban foglalkoztatottak körében a nemek közötti egyenlőtlenség mértéke szinte teljesen elhanyagolható, egy százalékon belüli volt 2015-ben. Ezzel szemben például a gazdasági, érdekképviseleti vezetők esetében a férfiak csaknem 30 százalékkal kerestek többet Magyarországon.

A munkanélküliségi ráta a 2010–2013 közötti években tartósan magas, 10 százalék feletti volt, a legmagasabb értéket, 11,2 százalékot 2010-ben érte el. Az elmúlt három évben a munkaerőpiaci folyamatok kedvezően alakultak: nőtt a foglalkoztatási arány és csökkent a munkanélküliségi ráta.

A munkanélküliségi mutató, az ENSZ-indikátorok által vizsgált időszak utolsó évében, 2016-ban 5,1 százalék volt.

A NEET-ráta – amibe azok a nem foglalkoztatott 15–24 éves fiatalok tartoznak, akik nem aktív résztvevői a közoktatási rendszernek, illetve egyéb felnőttképzésben sem vesznek részt – 2010 és 2013 között 2,9 százalékponttal, 15,5 százalékra nőtt. A munkaerőpiaci helyzet javulásával, 2014-től nőtt a fiatal foglalkoztatottak száma és aránya, illetve ezzel párhuzamosan csökkent a munkanélkülieké. A 15–24 évesek NEET-rátája 2014 és 2016 között így számottevően mérséklődött, 2016-ban 11 százalék volt Magyarországon.