Döntenek a görög adósságkönnyítésről

Tegnap is okoztak fennakadásokat Athén tömegközlekedésében a munkabeszüntetések, a munkavállalók ezúttal is a kormány megszorító intézkedései ellen tüntettek. Abban az esetben azonban, ha Görögország – az eredeti terveknek megfelelően – augusz­tusban ki akar lépni a nemzetközi mentőprogramból, kénytelen lesz tartani magát a hitelezőkkel kötött megállapodásokhoz.

Görögországnak biztosítania kell, hogy a reformok megfelelően haladjanak, és erre a program vége után is ügyelni kell. A pozitív jeleket nem szabad úgy értelmezni, hogy minden problémát megoldottak, a meglévő strukturális gondokat továbbra is kezelni kell

– figyelmeztette a kormányt a hitelezőket képviselő Declan Costello.

Az euróövezeti döntéshozók csak azzal a kikötéssel nyújtanának adósságkönnyítést Görögországnak, hogy 2022-ig az elsődleges költségvetési többlet a GDP legalább 3,5 százalékát teszi ki, ezzel biztosítanák, hogy Athén a mentőprogram vége után is folytassa a megkezdett reformokat. Az elmúlt évben az országnak sikerült megugrania a lécet, hiszen az aktívum a GDP 4 százaléka volt. Az adósságkönnyítés részleteiről egyelőre nem tudtak megegyezni a hitelezők, már azzal kapcsolatban is nézeteltérések vannak, hogy szükség van-e rá egyáltalán.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) mielőbbi könnyítést sürget, míg több euróövezeti állam – például Németország is – ódzkodik ettől.

A hitelezők – az IMF, az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és az Európai Stabilitási Mechanizmus – és a német, illetve a francia pénzügyminiszter sajtóinformációk sze­rint a hét végi kanadai G7-találkozón napirenden kívül egyeztet az adósságkönnyítésről.

Görögország jövője ugyanakkor nem csupán az adósságkönnyítési döntésen múlik, a mentőprogram keretében 19 privatizációt ígértek hitelezőiknek, akik júniusi határidővel várják a DESFA, az Ellinikon nemzetközi repülőtér, az Egnatia autópálya, a Hellenic Petroleum, a PPC és az athéni nemzetközi repülőtér ügyének lezárását. Görögországnak az állam legnagyobb távközlési szolgáltatásokat nyújtó vállalata, az OTE 5 százalékát menetrend szerint már korábban értékesítenie kellett volna, de végül csak a napokban számolhatott be sikeres tranzakcióról a privatizációs ügynökség, a HRADF. A részesedést a Deutsche Telekomnak adták el 284 millió euróért, és a német cég teljes tulajdonrésze ezzel 45 százalékra nőtt.

A DESFA gázvállalat 66 százalékos többségi tulajdonrészének értékesítését áprilisban már sikerrel teljesítették: a Snam S. p. A. vezette konzorcium vásárolta meg 535 millió euróért. A PPC tegnap tett közzé pályázati felhívást: a befektetők három széntüzelésű erőműre, illetve egy új egység építésére adhatnak be ajánlatokat, érdeklődésüket június 21-ig jelezhetik. A Reuters információi szerint az Ellinikon nemzetközi repülőtérrel kapcsolatban már folynak tárgyalások arab és kínai befektetőkkel, ám megállapodás csak az év végén várható.

A teljes cikk a Világgazdaság pénteki számában olvasható