BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Benyújtották a módosítókat

A devizaadósság kisebb, nincs ikerdeficit, és a hitelminősítőknél is jobb a be­­­­­­­­so­rolásunk – érvelt Banai Péter Benő a költségvetés általános vitájának záróbeszédében.

A költségvetéssel együtt negyvenkét törvénymódosítást fogadhat el az Országgyűlés – mondta Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államtitkára a költségvetés általános vitájának záróbeszédében.

A Költségvetési Tanács külön vizsgálhatja majd az államháztartás mutatóit, ez az unióban több országban is elfogadott gyakorlat. Mivel az Eximbankot az államháztartás részeként számolták el, meg kell változtatni a bank hitelfelvételi szabályait. A javaslat elfogadása esetén a bank csak állami engedéllyel vehet fel kölcsönt. Az államtitkár összegzése szerint a javaslat egységet alkot, és alátámasztja a jövő évi költségvetés.

Vitatkoznom kell azokkal az állításokkal, hogy egy válság rossz helyzetben találná a magyar gazdaságot

– mondta az államháztartásért felelős államtitkár. Emlékeztetett, hogy míg tíz éve túlzottdeficit-eljárás alatt voltunk, és rossz besorolásunk volt a hitelminősítőknél is, addig most sokkal kevésbé vagyunk kitéve a forint árfolyammozgásának, hiszen a korábbinál sokkal alacsonyabb a devizaadósságunk.

Varga Mihály pénzügyminiszter, Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke és Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke
Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd

A jövő évi költségvetés éppen a nemzetközi hullámokra, a vártnál magasabb inflációra készült fel, a tartalékokat 50 százalékkal megemeltük

– fejtette ki. A biztonságot növeli az is, hogy a büdzsében 1,8 százalékos hiánnyal számoltak, a középtávú számokat pedig úgy állították össze, hogy 2022-ben érhetjük el az 1,5 százalékos strukturális egyenleget, a deficit pedig 2020-ra csökkenhet 1 százalék alá. Az elmúlt öt évben a magyar gazdaság évente átlagosan 3,6 százalékkal nőtt, az egyensúlyi adatok kordában tartása mellett. Az IMF szerint reális a 4 százalékos növekedés, az OECD 4,4 százalékkal kalkulál, vagyis a nemzetközi szervezetek is elismerik a magyarországi folyamatokat.

Uniós csatlakozásunk után sok hazai lakos külföldön vállalt munkát, de az arányuk jóval kisebb, mint a térség más országaiban. A 2019-re várt 9 százalékos béremelések 6 százalékponttal magasabbak az uniós átlagnál. A hazai emelést segíti a szociális hozzájárulási adó csökkentése, a versenyszférában pedig a kedvezményes adózási lehetőségek (kiva, kata) is támogatják a béremeléseket.

A teljes cikk a Világgazdaság hétfői számában olvasható

 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.