Hibákkal működik a költségvetési intézmények zöme

A versenyképességi jelentésekben az értékelést többségében az állam szabályozása, ellenőrzése, a gazdálkodás hatékonysága és a jogi környezet támogató jellegének vizsgálati eredménye adja ki – jelezte Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke. Az Alaptörvényből idézve hozzátette, „minden közpénzzel gazdálkodó szervezetnek önállóan, a felelős gazdálkodás elveit betartva, a törvényesség, a célszerűség és eredményesség szempontjait figyelembe véve kell működnie”. Az ÁSZ elnök szerint a közintézmények gazdálkodására való odafigyelés nemcsak a közpénzek elköltése miatt fontos, hanem azért is, hogy a pénzek hatékonyan legyenek felhasználva. A szakember szerint nem csak célszerűen, jogszabályszerűen, hanem hatékonyan és pazarlásmentesen kell a közpénzeket elkölteni.

Ezt pedig csak a teljesítményértékeléssel, a közpénzek elköltésének hatékonyságát mérve lehet elérni.

Ma ezen a téren nem állunk túl jól, több területen még mindig a hadigazdálkodásra jellemző megoldások dívnak, az intézmények sok esetben továbbra is arra koncentrálnak, hogyan lehet kibújni a közpénzügyi szabályok alól

– jelezte az ÁSZ elnöke. A magyar közérdek, a versenyképesség és az átláthatóság igénye miatt ugyanakkor az ilyen kezdeményezéseken a XXI. században már túl kellene lendülni. Domokos László szerint az oktatás, egészségügy területén jelenleg az intézmények többségében nincsenek a források elköltésére vonatkozó, betartott teljesítménykritériumok kidolgozva, a forrásszerkezetre és a gazdálkodásra vonatkozó állítások sok esetben nem méréseken alapulnak, és nincsenek pontos elhatárolások. Domokos László szerint ugyanakkor az egyetemek gazdálkodásában és közoktatásban már látszik némi kedvező elmozdulás az utóbbi időben az egészségügyben és az innováció területén még kevésbé.

Az ÁSZ 51 központi költségvetési szerv teljesítményértékelését végezte el az elmúlt időben, amelyen – 2013-as adatok alapján – 430 milliárd forintnyi költségvetési pénz ment keresztül, és összesen 5850 milliárd forint vagyont kezeltek. Pető Krisztina felügyeleti vezető tájékoztatása szerint az eredmény tragikus volt:

az ellenőrzött szervezetek 78 százalékánál (40 cégnél) nem volt követelményrendszer kialakítva.

Miután a jogszabályok szerint ennek kialakítása kötelező, ezért az ÁSZ megállapítása alapján az erre vonatkozó vezetői nyilatkozatok nem voltak valósak. De ahol az ÁSZ követelmény-előírásokat talált, ott is feltártak problémákat. A legalább alapokban megfelelő cégek felénél, 11 költségvetési szervnél, az ellenőrzés azt mutatta, hogy nem mindegyikük tűzött ki célokat, nem rendelt mutatószámokat a célokhoz, nem határozott meg célértékeket. Ezen belül sok helyen elmulasztották a mutatószámok teljesülését, nem működtették a nyomon követési rendszert. Az 51 intézmény közül mindössze egy helyet – egy vízügyi igazgatóságot – talált az ÁSZ, amely a jogszabályi előírásokkal összhangban teljesítmény-ellenőrzéseket végzett.

Domokos László jelezte, az ÁSZ ellenőrző szervezet, de hatósági és munkaügyi döntéshozói jogosítványai nincsenek, az intézmények irányítóinak felelőssége, hogy a feltárt hiányosság kapcsán intézkedéseket tegyenek.

A szervezetnek arra van lehetősége első körben, hogy javaslatokat tegyen, amelyek alapján intézkedési tervek készülnek. Ezek végrehajtását pedig utóellenőrzés körében ellenőrzik. Az ÁSZ-nak arra van joga, hogy súlyos közpénzügyi visszaélések miatt – több forduló után, a fokozatosság elvét követően – a költségvetési támogatások felfüggesztését javasolja.