Kulcsszerephez juthat a BRICS–csoport

Aligha övezete még ekkora figyelem az úgynevezett BRICS-országok találkozóját, mint a tegnap kezdődött johannesburgi csúcsot. Donald Trump amerikai elnök protekcionista gazdaságpolitikája és az egyre nagyobb méreteket öltő kereskedelmi háború ugyanis új értelmet adhat a társulásnak. Egyes piaci vélemények szerint a geopolitikai feszültség összekovácsolja majd a tagországokat, Kína vagy Oroszország pedig akár új frontvonalat nyithat az Egyesült Államokkal szembeni harcában.

Az öt legnagyobb feltörekvő piacot, Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát és Dél-Afrikát tömörítő gazdasági társulás tizedik csúcstalálkozójára ráadásul további 22 országot hívtak meg, ebből 19 afrikai ország, de ott lesz többek között a török elnök, Recep Tayyip Erdogan is.

Elemzők szerint az Egyesült Államok elleni összefogás borítékolható, és nem pusztán azért, mert Kína minden gazdasági és politikai erejét beveti majd ennek érdekében, hanem azért is, mert a Washington által az acélra és alumíniumra kivetett védővámok a kisebb gazdaságokat – köztük például Dél-Afrikát is – negatívan érintik. A BRICS-et ma már nem árt komolyan venni, az öt tagállam összterméke 2017 végén meghaladta a 17 ezermilliárd dollárt, amely magasabb az Európai Unió GDP-jénél, és az amerikai gazdaságénak mintegy 90 százaléka. A szerveződés súlya a világgazdaságban 2007 és 2017 között 17 százalékról 32 százalékra emelkedett, kereskedelmi volumene 94 százalékkal bővült, aránya a globális kereskedelemben 11 százalékról 16 százalékra ugrott.

A világgazdaság növekedésének felét már a BRICS-országok adják, a Világbank becslése szerint összesített GDP-jük 2019-ben 4,7 százalékkal bővül, szemben a fejlett piaci 1,7 százalékos ütemmel. Mindezek ellenére a tagok közötti kereskedelem 9 százalékkal csökkent az elmúlt öt évben, és 2017 végén már csak 312 milliárd dollárt tett ki. Ebben hozhat áttörést elemzők szerint a kereskedelmi háború, a szálakat pedig ironikus módon éppen Trump fűzi majd szorosabbra.

A szakértők arra számítanak, hogy bár a BRICS nem üzen nyíltan hadat az Egyesült Államoknak, ám közös nyilatkozatban határozottan elítélik majd a protekcionizmust, és védelmükbe veszik a Világkereskedelmi Szervezetet. Emellett előreláthatólag új kereskedelmi megállapodások is születnek, miközben megnőhet a BRICS által életre hívott multilaterális fejlesztési intézmény, az Új Fejlesztési Bank (NDB) szerepe is. Mindennek már vannak előjelei, hiszen a pénzintézet hétfőn hagyott jóvá Oroszország számára egy 600 millió dolláros hitelkeretet, amelyből dél-afrikai és kínai energetikai és infrastrukturális beruházások valósulnak meg. Az NDB úgy számol, hogy idén 4 milliárd dollárt hitelez a BRICS-tagoknak, de a bank megnyitná kapuit más országok előtt is, növelve szerepét a feltörekvő gazdaságokban.

A teljes cikket a Világgazdaság csütörtöki számában olvashatja