A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség közleményben azt írta, hogy a bűnszervezet tagjai 2011 és 2016 között Bács-Kiskun, Pest és Hajdú-Bihar megyében fiktív számlákat adtak belföldi cégeknek.
A vádlottak belföldi és uniós cégeket felhasználva egy számlázási láncot hoztak létre, ezen a láncolaton keresztül gyártották a fiktív számlákat, majd adták el annak, akinek kellett az ilyen.
A számlázási láncolat végén álló belföldi vállalkozások, ún. „bróker” cégek voltak a haszonhúzók. Ezek, mint végső vásárlók az általuk befogadott fiktív számlák alapján az áfát levonták vagy visszaigényelték, majd áfamentes közösségi értékesítés útján eladták a fiktív számlák alapján megszerzett árut a bűnszervezethez tartozó külföldi cégeknek.
A lánc legalján az ún. „hiányzó kereskedők” voltak. Ezek a belföldi cégek nem végeztek valós üzleti tevékenységet, adót nem fizettek, majd jelentős összegű rendezetlen áfa tartozásokat hátrahagyva eltűntek. Ilyen hiányzó kereskedőből elég sok volt a számlagyáros hálózatban. A láncolatban a „hiányzó kereskedő” és a „bróker” között helyezkedtek el a közbenső, ún. „buffer” vállalkozások. Ezek a cégek szerezték be a hiányzó kereskedőtől az árukat, amiket aztán a brókernek továbbértékesítettek.
Bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat 50 személlyel szemben a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség, akik 2011 és 2016 között ún. körhintacsalás módszerével több mint 4,2 milliárd Ft kárt okoztak a költségvetésnek- olvasható az ügyészség közleményében.
Az ügyészség 47 férfivel és 3 nővel szemben emelt vádat különösen nagy értékű költségvetési csalás miatt, amelyet 27 vádlott ráadásul bűnszervezetben követett el.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.