Enyhült, de nem múlt el a török válság

Mérséklődött szerdán a líraválság okozta piaci pánik – legalábbis Törökországban, bár a tovagyűrűző hatások még javában tartanak. A líra tovább erősödött a dollárral szemben, a 6,1-es keresztárfolyamig, távol van már a történelmi mélypontot jelentő, 7 fölötti jegyzés. A török jegybank átmeneti intézkedésekkel képes volt enyhíteni a nyomást.

Egyrészt a bankok napi devizaügyleteinek maximális összegét a bank tőkéjének 25 százalékára csökkentették a hétfőn bejelentett 50 százalékról, így a spekulánsok a short pozíciók legnagyobb részét képtelenek megújítani. Ez ugyan tőkekorlátozás, amit Recep Tayyip Erdogan államfő és pénzügyminisztere, Berat Albayrak kizártak korábban, de mivel szükséges volt, a piac nem bátortalanodott el.

A másik intézkedés egy alapkamat-emelés nélküli szigorítás volt: az irányadónak tekintett 17,75 százalékos kamat helyett a jegybank 150 bázisponttal magasabban, 19,25 százalékon nyújtott egynapos líralikviditást – nyilatkozták a Reutersnek devizakereskedők.

Ez nem újdonság, Törökországban évekig működött a vegyes kamatrendszer, ami azt jelenti, hogy az irányadó rátánál jellemzően több százalékponttal magasabb kései likviditási ablak kamatszintjén finanszírozták a bankrendszert. Elképzelhető, hogy ez lesz ezután is: így az irányadó ráta is emelkedik, és Erdogan sem hiteltelenedik el a saját választói előtt. A másik forgatókönyv, hogy Erdogan végül meglépi a kamatemelést, és a piac előtt büszkélkedhet: a jegybank független és politikamentes szakmai döntést hoz.

A befektetők hangulata jobb lett, a líra erősödése mellett az államkötvényhozamok is estek, hosszú oldalon 40 bázisponttal, a piaci turbulenciára sokkal érzékenyebb rövid lejáratú papíroknál 30,8 százalékról 26,5-re esett a hozam. A kereskedők vélhetően a pénzügyminiszter ma délutáni telefonkonferenciájára figyelnek. A tárcavezető gazdasági intézkedések bejelentését ígérte, ezekkel stabilizálni akarják az eszközárfolyamokat, és vélhetően hozzájárulnak a gazdasági szerkezet átalakításához. Elemzők szerint az intézkedéseknek azzal kellene kezdődniük, hogy 400-500 bázispontot emelnek az irányadó rátán.

A piaci optimizmus annak ellenére kitartott, hogy folytatódott a kereskedelmi adok-kapok:

Törökország az amerikai autók, szeszes italok és dohányáruk vámtarifáját emelte meg válaszul arra, hogy Donald Trump amerikai elnök növelte az acélra és az alumíniumra kivetett tarifákat. Továbbra is kérdés, hogy az USA eladja-e a korábban megígért száz darab F–35 Lightning

II-es könnyű vadászbombázót Törökországnak. Trump le akarja állítani a gépek szállítását, hiába fizette már ki azok egy részét Ankara. Az ügy azért is pikáns, mert az F–35-ösök egyes alkatrészeit Törökország állítja elő, így ha a török beszállítók kiszállnak az F–35-ös programból, éveket késhet a gépek legyártása.

A Törökországgal kapcsolatos aggodalmak az európai piacokon megmaradtak. A kelet-közép-euró­pai régió deviza- és kötvénypiaca esett, a bankpapírok szintén lejtőn voltak. A török vállalati szektor hitelezésén keresztül több európai nagybank – az HSBC, az UniCredit és a Société Générale is – érintett a válságban, a piac azonban azokat a bankokat is büntette, amelyeknek nincs török kitettségük. Az OTP árfolyama esett emiatt.