Húszmilliárd magyar forint sorsa lóg a levegőben a Brexit kapcsán

A jövő évi költségvetésben az európai uniós büdzsé magyar vonatkozású hozzájárulása összesen 352 milliárd forintos fejezetének része a brit korrekció sora, amelyen 21,8 milliárd forint szerepel. Az úgynevezett rebate a 2004-es csatlakozás óta összetevője a rendes éves magyar költségvetésnek, de a nagysága abban az évben a májusi csatlakozás és az abból fakadó arányosítás miatt mintegy 15 milliárd forint volt. Ilyen címen az idén közel 21,5 milliárdot fizetünk a briteknek, a tavalyi összeg 22 milliárd forint volt.

A brit korrekció pontos összege évről évre változik a kiszámítási képlete miatt. A finanszírozás főszabályként a GNI, tehát a bruttó nemzeti jövedelem alapján terheli a tagállamokat. A kiigazítás eredetileg a szigetország költségvetési egyensúlyhiányának csökkentését szolgálta, mert a britekre a gazdagságukhoz képest viszonylag túlzott uniós költségvetési teher nehezedett. Ennek alapja az a különbség, amely az Egyesült Királyság áfaalapú befizetései, illetve az uniós pénzek rá eső kifizetései között húzódik. A britek az 1984-es fontainebleau-i csúcson hozott döntés értelmében a két tétel közötti eltérés 66 százalékának „jóváírására” kaptak jogosultságot. Ez jelenleg mintegy 5 milliárd euró, amelynek megfizetését felosztják az uniós tagállamok között.

A brit korrekciós mechanizmus létjogosultságáról évtizedek óta zajlik hol enyhébb, hol hevesebb vita Brüsszelben, ugyanis az 1984-es be­vezetésekor így kezelt, valóban méltánytalan helyzet ma már nem létezik. Az Egyesült Királyság az Európai Unió egyik legjómódúbb tagállama, egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelme bőven felette van az uniós átlagnak, így pedig meglehetősen faramuci helyzetet eredményez, hogy a nála gazdaságilag visszamaradottabb országoktól kap támogatást.

A diskurzus végére a terv szerint 2019. március végén hivatalossá váló Brexit tehet pontot.

Az Egyesült Királyság kilépésével tudniillik a brit korrekció is megszűnik, ezzel pedig a magyar költségvetésben is felszabadul a vonatkozó húszmilliárd forintot meghaladó forrás.

A kérdés már csak az, hogy mikortól. Ha ugyanis az Egyesült Királyság nem kizuhan, hanem megállapodással int búcsút az EU-nak, akkor 2020 végéig biztosan nem változik semmi a pénzügyi kötelezettségek terén: a britek a ciklus végéig a távozás dacára is fizetnek az uniónak, ebből következően a korrekció is megilleti őket. Ám ha mégse lesz alku, akkor a logika azt diktálná – ennek kapcsán megkerestük a Pénzügyminisztériumot –, hogy a brit kárpótlás jövő áprilistól már nem terheli a magyar büdzsét.

A britek többsége már maradna az EU-ban

Egy tanulmány szerint a parlamenti választókerületek többségében a bennmaradás támogatói vannak fölényben.