Kiszorítanák Moszkvát a kötvénypiacról
Moszkva visszafogottan reagált az amerikai szenátus kétpárti törvénytervezetére, amely új szankciókat vezetne be Oroszország ellen az amerikai választásokba való beavatkozás, valamint a szíriai és az ukrajnai tevékenysége miatt. A tervezet egyebek között megtiltaná az amerikai befektetőknek, hogy orosz államadósságot vásároljanak, vagy részt vegyenek orosz energetikai és olajipari projektekben, korlátozná az orosz urániumimportot, és újabb vezető politikusok és oligarchák ellen vezetne be szankciókat.
A Financial Times értesülése szerint az orosz üzleti elit Vlagyimir Putyin és Donald Trump Helsinkiben tartott csúcstalálkozója után erősödni látja a kétoldalú kapcsolatokat, és úgy véli, hogy a törvényjavaslat nem fog átmenni a kongresszus mindkét házán, vagy ha mégis, akkor nem lesz hosszú távú hatása.
Fotó: AFP/Vladimir Astapkovich/Sputnik
„A kutya ugat, a karaván halad” – idézte a lapnak a régi mondást az egyik orosz állami bank vezetője. A rubel árfolyama azonban a javaslat hírére kétheti mélypontra gyengült pénteken a dollárhoz képest, igaz, később, az olajár emelkedésével, visszaerősödött.
A törvényjavaslat elfogadása esetén Moszkva nem férhetne hozzá a külföldi kötvénypiachoz, ahol 2016 óta 10 milliárd dollárt szerzett euróalapú kötvényekkel. A moszkvai pénzügyminisztérium adatai szerint az orosz devizaadósság mintegy 30 százaléka, az otthon kibocsátott rubelalapú kötvényeknek ennél valamivel kisebb hányada van külföldi befektetők kezében. Az államadósságot érintő fenyegetés „nem a világvége”, mondta a brit gazdasági napilapnak egy Oroszországban működő nyugati befektetési alap neve elhallgatását kérő vezetője.
Az orosz költségvetés többlettel rendelkezik, vannak megtakarításaik, és tovább fogják növelni őket
– magyarázta. Christopher Granville, a TS Lombard ügyvezető igazgatója is úgy vélekedett, hogy a befektetők már a helsinki csúcs után beárazták a veszélyeket.
A törvénynek az orosz olaj- és gáziparra lehetnek igazán súlyos negatív következményei, hiszen megakadályozhatja, hogy amerikai bankok részt vegyenek a Rosznyefty kurdisztáni, egyiptomi és vietnámi projektjeinek finanszírozásában, az ágazati szolgáltatók és fúrással foglalkozó cégek pedig a részvételtől eshetnek el.
Ha ezeket a szankciókat elfogadják, azzal nyilvánvalóan keresztbe tesznek a Kreml energetikai terveinek, és kevésbé lesz vonzó az orosz piac
– hangsúlyozta jelentésében Vlagyimir Tihomirov, a BCS Global Prime vezető közgazdásza.
A teljes cikk a Világgazdaság hétfői számában olvasható
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.