A tervezett bevételeknél 1124 milliárd forinttal több folyt be az államkasszába, a kiadások 1827 milliárd forinttal haladták meg a 2017-es költségvetésben tervezett összeget – derült ki a Magyar Államkincstár beszámolójából. Ez azt jelenti, hogy a bevételek 9 százalékos felülteljesítése mellé 14 százalékos pluszkiadás társult. A hiány a tervezett 1201 milliárd forintnál 703 milliárddal nagyobb lett – mintegy 1904 milliárd forint –, ez a GDP 5 százalékát teszi ki a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint, mivel valamivel több, mint 38 ezermilliárd forint volt a magyar gazdaság mérete.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) május végén kezdte meg a 2017-es zárszámadás vizsgálatát, az eredményeket várhatóan a következő egy-másfél hónapban hozhatja nyilvánosságra.
A jelentésből kiderülhet, hogy megfelelő-e a törvényjavaslat, és a benne szereplő adatok megbízhatók-e, vagy sem. A vizsgálat legfontosabb megállapítása tavaly a gazdaság fehéredéséhez és az adóék csökkenéséhez fűződött, az elmúlt évek alapján – hacsak nem ejtettek számolási hibát a Pénzügyminisztériumban – várhatóan legfeljebb kisebb kifogásokkal élhet az ÁSZ.
A költségvetési szervek kiadásai lényegesen magasabbak voltak – összesen 1166 milliárd forinttal –, mint a tervezett – elemezte az adatokat a Világgazdaság kérésére Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági kutatási csoportvezetője. Emellett az egészségbiztosítási alap 178 milliárd forintos többletkiadása és a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok 406 milliárdos, illetve az uniós kiadások 316 milliárdos megcsúszása emelhető ki.
A Századvég szakértője hozzátette: a tervezettnél alacsonyabb kiadások kevésbé voltak jellemzők, a Start munkaprogram (közfoglalkoztatás) 59 milliárd forinttal kisebb ráfordítását és a lakásépítésekre elkülönítettnél 27 milliárd forinttal alacsonyabb kedvezmény lehívását említette az elemző.
Az uniós kiadások vártnál magasabb alakulását jelölte meg a feltételezettnél nagyobb hiány jeleként a 2017. decemberi államháztartásról szóló jelentés, amelyet a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) tett közzé januárban.
Tavaly az EU-források kifizetése 2555 milliárd forint volt, míg a beérkezett pénz mindössze 1015 milliárd forintot tett ki, vagyis minden tíz forint uniós forrásból hatot a költségvetés előlegezett meg. A kiadási oldal a nagyobb tételeknél jellemzően emelkedett, az általános forgalmi adóból, a személyi jövedelemadóból és a járulékokból is több folyt be, mint ahogy az előirányzatban számoltak, ez a foglalkoztatotti létszám emelkedésének köszönhető az NGM jelentése szerint.
A vártnál kedvezőbb gazdasági növekedés, és az ennek köszönhetően magasabb adó- és járulékbevételek adhattak lehetőséget a kormánynak arra, hogy valamivel többet költsön a tervezettnél.
A kiadások tetemes hányadát az uniós források megelőlegezése adta, az európai módszertan szerint számolt deficitbe azonban nem kell beleszámolni a megelőlegezett EU-s pénzeket.
A teljes cikket a Világgazdaság pénteki számában olvashatja
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.