Még mindig kevesebb nőt foglalkoztatnak, mint férfit

Idén május–júliusban az egy évvel korábbihoz képest a foglalkoztatottak létszáma 1,1 százalékkal magasabb, 4 millió 484 ezer fő volt – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorstájékoztatójából.

Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 92 ezer fővel nőtt, ugyanakkor a magukat közfoglalkoztatottnak vallók száma 37 ezer fővel csökkent, a külföldi telephelyen dolgozóké pedig nem változott érdemben.

A foglalkoztatottak közül 4 millió 426 ezren tartoztak a 15–64 évesek közé, amely korcsoportban a foglalkoztatási arány 1,1 százalékponttal, 69,4 százalékra emelkedett. A 15–64 éves férfiak körében a foglalkoztatottak létszáma 0,5 százalékkal, 2 millió 414 ezer főre, míg a foglalkoztatási rátájuk 0,7 százalékponttal, 76,3 százalékra nőtt. A 15–64 éves nők körében a foglalkoztatottak száma 1,5 százalékkal, 2 millió 12 ezer főre, foglalkoztatási rátájuk pedig 1,4 százalékponttal, 62,7 százalékra nőtt.

A fiatal (15–24 éves) korcsoportban a foglalkoztatottak száma 11 ezer fővel, 295 ezer főre csökkent, a foglalkoztatási ráta pedig 28,7 százalék volt.

Az úgynevezett legjobb munkavállalási korú (25–54 éves), valamint az idősebb (55–64 éves) korosztályba tartozók körében egyaránt emelkedett a foglalkoztatottak száma,

foglalkoztatási rátáik is javultak, előbbieké 0,7 százalékponttal, 84,6 százalékra, utóbbiaké 2,2 százalékponttal, 53,9 százalékra nőtt.

A 20–64 éves korcsoport esetében – amely az Európa 2020 stratégiában meghatározott foglalkoztatási célok alakulásának megfigyelési köre – a foglalkoztatási ráta 1,1 százalékponttal, 74,6 százalékra emelkedett.

Az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki, Magyarországon jelenleg a korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási ráta a férfiaknál 82,1, a nőknél 67,2 százalék.

A régiók között is kiegyenlítődnek a különbségek

Varga Mihály pénzügyminiszter elmondta, hogy az unió átlagához képest a magyar foglalkoztatás négyszer gyorsabban nőtt 2010 óta, a V4-ek közül pedig a leggyorsabb ütemű volt a bővülés. A kormány kezdeményezésére megkötött hatéves bérmegállapodás, amely a minimálbér és a garantált bérminimum jelentős emelését, illetve ezzel párhuzamosan a munkaadói adóterhek érdemi mérséklését tartalmazza,

hozzájárul ahhoz, hogy a magas hozzáadott értéket előállítani képes munkakörökben is tovább emelkedhessen a foglalkoztatottak száma

– tette hozzá. Mint mondta, a régiók között is folyamatosan csökkennek a különbségek, hiszen 2010 óta szinte valamennyi megyében a felére mérséklődött a munkanélküliségi ráta, ami a felzárkózás egyértelmű jele.

A közfoglalkoztatottak, az álláskeresők és az inaktívak munkaerőpiacra történő bevonására fokozott figyelmet fordítunk az elkövetkezendő időszakban, hiszen körükben még jelentős a munkaerő-tartalék – folytatta a pénzügyminiszter. Ezért

a napokban indítottunk egy új munkaerő-piaci pilot programot, amellyel másfél év alatt országosan legalább 50 ezer embernek szeretnénk segítséget nyújtani a versenyszférában történő elhelyezkedésben.

A következő időszak feladata még a teljes foglalkoztatottság eléréséhez a munkaerő-tartalék további aktivizálása, a közfoglalkoztatottak és munkanélküliek képzése, a kisgyerekes nők, illetve a nyugdíjasok munkába állásának könnyítése – tette hozzá.

Idén nyáron 30 éves csúcs közelében lehet a foglalkoztatottság

A foglalkoztatottak száma a mezőgazdaság és a szolgáltatások kivételével minden piaci ágazatban bővülést mutatott 2018. II. negyedévében az előző év azonos időszakához képest – mondja Horváth András, a Takarékbank elemzője. A feldolgozóiparban 11 ezer, az építőiparban ismét kiemelkedő, 40 ezer új munkahely keletkezett, a közszolgáltatások területén pedig 13 ezer új állás jött létre. A piaci szolgáltatások területén 23, a mezőgazdaságban 6 ezer fővel csökkent a létszám éves alapon.

A munkanélküliségi ráta 2018-ban 3,1 százalékig süllyed a nyár végére, az éves átlag pedig 3,5 százalék lehet.

Tovább közelít a teljes foglalkoztatottság állapota felé a magyar gazdaság, azonban a sokat hangoztatott munkanélküliségi ráta helyett ennek megállapításához érdemesebb a foglalkoztatási rátát vizsgálni, ami sokkal inkább kifejezi ezt az állapotot. Ezt a rátát tekintve pedig további 4-5 százalékos javulásra van tér az ideális munkavállalási korú népességben, a legjobb teljesítményt nyújtó európai államokhoz képest.

Ennek forrását az intézményi statisztikák is alátámasztják, a munkaerőhiányról szóló folyamatos hírek ellenére a magyar gazdaság továbbra is közel 500 ezer fős munkaerőtartalékkal rendelkezik az inaktívak jelentős számát, a közfoglalkoztatottak, a külföldre ingázók és a munkanélküliek számát tekintve, bár a képzettségi problémák itt jelentősek lehetnek. Továbbá a központi államigazgatás hatékonyságának növelésével több tízezer magasan képzett munkavállaló versenyszférába való átvezetésére lenne szükség az egészségesebb hazai foglalkoztatási szerkezet érdekében.

A szűkös munkaerő-kínálatból eredő további erőteljes reálbér növekedés pedig tovább ösztönzi a lakossági beruházásokat és a fogyasztást is.

Alig 166 ezren vannak állás nélkül

A május–júliusi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma az egy évvel korábbihoz képest 27 ezer fővel, 166 ezerre, a munkanélküliségi ráta 0,6 százalékponttal, 3,6 százalékra csökkent a KSH szerdai adatközlése szerint.