Két dolog kell hazánk sérülékenységének csökkentéséhez

A következő időszakban törekedni kell a teljes önfinanszírozásra és a versenyképességi intézkedésekkel biztosítani kell a 4 százalék feletti növekedést – mondta Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke.

Magyarország sérülékenységéről úgy nyilatkozott az alelnök, hogy a mi tőkemegtartó képességünk volt a legmagasabb a szűk régióban, amikor megkezdődött a tőkekiáramlás a feltörekvő piacokról. A sérülékenység legfőbb mutatója a folyó fizetési mérleg és a tartalékmegfelelés, de a bruttó külső adósság is fontos mutató.

A húsz legjelentősebb befektetési bank feltörekvő piacokat rangsoroló sérülékenységi sorrendjei alapján Magyarország – Lengyelországot kivéve – megelőzi a régiós országokat.

A folyó fizetési mérleg többletét meg kell őrizni, és ezért tenni is kell, ugyanakkor a tartalékmegfelelés szempontjából a biztonságos zónában vagyunk a jegybank alelnöke szerint. Lényeges a sérülékenység szempontjából, hogy az infláció a cél közelében alakul, és a bruttó külső adósság jelentősen csökkent, jelenleg 60 százalék alatt alakul.

Ugyan a külső adósságunk jelentősen csökkent – többek között a devizahitelek forintosításával – azonban még most is 50 százalék körül alakul. Jövőre a fiskális politika anticiklikus hatást fejt ki, ugyanis a csökkenő hiány keresletszűkítő hatású. Az államadósság a tervezettnél gyorsabban csökkenhet a beáramló uniós forrásoknak köszönhetően. A jegybank az Európai Központi Bank monetáris politikájához hangolta a magyar monetáris politikát – hangsúlyozta Nagy Mártom.