Kevesebbet költöttek munkahelymegőrzésre

Mintegy 70 millió forintot költöttek tavaly munkahelyteremtésre a Foglalkoztatási Alap decentralizált alaprészéből. Ennek köszönhetően 5,3 ezren tudtak elhelyezkedni, 44 százalékkal kevesebben, mint 2016-ban.

Ezt a támogatási formát leginkább Csongrád megyében alkalmazták, de ott is kevesebb mint ezer dolgozó esetében. Győr-Moson-Sopron megyében nőtt a résztvevők száma, más megyékben esett, Nógrádban például 97, Zala megyében 84 százalékkal – derül ki a Pénzügyminisztérium adataiból.

A munkahelyek megőrzésére 1,885 milliárd forint jutott. Az így fenntartott munkahelyeken 3,4 ezer dolgozót foglalkoztattak tavaly, ez a 2016-os szám 74 százaléka. Veszp­rém és Hajdú-Bihar megyében gyakrabban, Nógrád és Heves megyében nemigen fordultak ehhez a foglalkoztatáspolitikai eszközhöz.

A legnagyobb létszámnövekedés – több mint 50 százalékos – Fejér és Zala megyében volt, míg Hevesben több mint 90 százalékos volt a csökkenés.

Tavaly több mint 1900 dolgozó mobilitását támogatták, összesen 22 millió forinttal. A helyközi utazás költségtérítése jellemzően bér jellegű támogatás, de a munkaadók költsége a csoportos személyszállítással is csökkenthető, ha az alkalmazottakat távolabbról szállítják a munkavégzés helyére. A 2012-ben indult lakhatási támogatás az álláskeresők országon belüli költözését támogatja.

A felsorolt aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök szerepe csökken a támogatási rendszerben. A csoportos személyszállításban érintettek száma például évek óta minimális, 2016-ban csupán 46, 2017-ben pedig 68 emberre vonatkozott, és csak Tolna megyében alkalmazták ezt az eszközt. Tavaly 235 dolgozó helyközi utazását támogatták, 2016-ban még 280-ét. Lakhatási támogatást 1680 személy kapott, 40 százalékkal kevesebb, mint 2016-ban.

A teljes cikk a Világgazdaság szerdai számában olvasható