Megmarad a költségvetés mozgástere

Az uniós források megelőlegezésére 1498 milliárd forintot költöttek a központi költségvetésből szeptemberig, míg az EU-s bevételek mindössze 341 milliárd forintot tettek ki – derült ki a Pénzügyminisztérium csütörtökön közzétett részletes államháztartási adataiból.

Ezzel az előlegek az idei, szeptemberig kialakult büdzsé 1543 milliárd forintos deficitének a háromnegyedét adják.

Az európai módszertan szerinti (az uniós forrásokkal nem kalkuláló, ESA) adatokból ugyan a legfrissebb csupán az év első felét öleli fel, azonban mivel közel nullszaldót mutat, feltételezhető, hogy a mostani ESA-hiány is kedvezőbb a kormány által kitűzött 2,4 százaléknál. A pénzforgalmi hiány százmilliárd forinttal magasabb az éves tervezettnél.

A tervezettnél akár 1-1,5 százalékponttal is kedvezőbb lehet az év végi hiány, ha nem lesz költekezés

– mondta a Világgazdaságnak Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportvezetője. Ám sokkal valószínűbb a valamivel 2 százalék alatti deficit. A megmaradó források nagyobb részét az államadósság csökkentésére is fordíthatják, segítve a kormány azon szándékát, hogy az adósságráta a négyéves ciklus végére 60 százalék alá csökkenjen.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője lapunk kérdésére azt mondta, hogy a 1,5 százalékos hiány meglepetés lenne, és a 2 százalék alatti hiányt sem tartja valószínűnek. A korábbi évek tapasztalata az, hogy

az októberig zárolt összegek egy részét elköltik, főleg gyorsan megvalósítható beszerzésekre, de a korábbihoz hasonlóan most sem kizárt, hogy karácsony előtt a nyugdíjasok az idén is kapnak Erzsébet-utalványt.

Ám nagyobb beruházásokra vagy versenyképességi intézkedésekre – köztük oktatásra és egészségügyre – a hosszú átfutási idő miatt valószínűleg már nem fordítanak számottevő összegeket az év végén megmaradt pénzből. A költségvetési törvényben ugyan nem látszik, de nem kizárt, hogy jövőre több jut infrastruktúra-fejlesztésre, beruházásokra és bérfejlesztésre.

A teljes cikket a Világgazdaság pénteki számában olvashatja