Másfél százalékkal nőtt az ipari termelés

Az ipari termelés volumene 2018 augusztusában 1,5 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Munkanaphatástól megtisztított adatok alapján a termelés 4,5 százalékkal emelkedett. Az ipari export volumene 1,3 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól – írja a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A feldolgozóipari exportértékesítés 31 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 13,2 százalékkal visszaesett, azonban a feldolgozóipari export 17 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé 9,2 százalékkal nőtt.

Az ipar belföldi értékesítése 7,4, ezen belül a feldolgozóiparé 8,2 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos hónapjához képest.

Az iparon belül a döntő súlyt (96 százalék) képviselő feldolgozóipar termelése 1,5, a csekély súlyú bányászaté 57 százalékkal nőtt. Az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) kibocsátása 0,9 százalékkal csökkent.

A KSH szerint a feldolgozóipari termelés egynegyedét képviselő járműgyártás kibocsátása 6,9 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A közúti járműalkatrész gyártásának volumene 0,9, a közúti gépjármű gyártásáé 13,1 százalékkal csökkent. A járműipar alacsony teljesítményszintje új rendelésmutatóiban is tükröződik.

A feldolgozóipari termelés mintegy 13 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 11,5 százalékkal emelkedett.

A két legjelentősebb alágazat közül a híradástechnikai berendezés gyártása kiugróan, 72 százalékkal bővült, ugyanakkor az elektronikus fogyasztási cikk gyártása 6,2 százalékkal visszaesett.

A feldolgozóipari termelésből több mint 12 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 3,8 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához viszonyítva, mind a hazai, mind a külpiaci eladások bővülésének köszönhetően. Az alágazatok közül a legnagyobb súlyt, 23 százalékot képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 3,5 százalékkal emelkedett, míg a legjobban, 25 százalékkal a legkisebb súlyú dohánygyártás nőtt. Azon alágazatok közül, amelyekben csökkenést regisztráltunk, a tejfeldolgozás esett vissza a legnagyobb mértékben, 7,0 százalékkal.

Az alágak közül a leginkább, 21 százalékkal a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás haladta meg az egy évvel ezelőtti szintjét, amihez a viszonylag alacsony bázis hatása is hozzájárult

– írja a a KSH.

Két régióban is csökkent a termelés

Lassult a termelés növekedése a közepes súlyú alágakban:

a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 9,8, míg a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 1,1 százalékkal emelkedett az egy évvel ezelőttihez viszonyítva.

Az előző havi növekedéssel szemben a gyógyszergyártás 7,8 százalékkal csökkent, elsősorban a kivitel kedvezőtlen alakulása miatt.

Idei eddigi legrosszabb teljesítményét nyújtotta a legkisebb súlyú textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása is: a kibocsátás 11,8 százalékkal kisebb volt, mint egy évvel ezelőtt.

Folytatódott a visszaesés a feldolgozóipar 5,6 százalékát képviselő gép, gépi berendezés gyártásában:

a kibocsátás augusztusban 12,2 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, elsősorban a legnagyobb szakágazati súlyú motor-, turbinagyártás (kivéve: légi, közútijármű-motor) jelentős csökkenése miatt.

Az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében augusztusban – 2,8 százalékos létszámnövekedés mellett – 1,2 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakitól.

Az ipari termelés két régióban csökkent az előző év azonos időszakához képest, Nyugat-Dunántúlon 9,6, Észak-Alföldön 2,3 százalékkal. A legnagyobb mértékű volumenbővülés Budapest régióban (11,9 százalék) volt, a többiben 2,1 és 10,5 százalék közötti növekedést mértünk.

A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 1,3 százalékkal kisebb volt a 2017. augusztusinál. Az új belföldi rendelések 8,4, az új exportrendelések 0,1 százalékkal csökkentek. Az összes rendelésállomány augusztus végén 2,0 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.

Az ipari termelés 3,6 százalékkal emelkedett. Az összes értékesítés 64 százalékát adó külpiaci eladások volumene 1,5, a 36 százalékot képviselő hazai értékesítésé 6,3 százalékkal bővült.

Az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés 0,1 százalékos növekedése a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében 3,5 százalékos létszámbővülés mellett következett be. Magyarország minden régiójában emelkedett a termelés, a legnagyobb mértékben Pest régióban (9,4 százalék), a legkevésbé Nyugat-Dunántúlon (0,1 százalék).

Az elektronika és az informatika húzta a szekeret

Pomázi Gyula, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) helyettes államtitkára kifejtette, jól teljesített az elektronikai ipar, a számítástechnikához kötődő terület, az élelmiszeripar, valamint az elmúlt időszakban már bizonyított alágazatok, például a vegyipar. Megemlítette,

a járműipar mintegy 7 százalékkal csökkent, a rendelésállomány mérséklődése miatt a visszaesés látható volt.

A helyettes államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a V4 átlagában a növekedési tendencia a második helyen áll, az európai uniós számoknak is majdnem a kétszeresét produkálta a nyár egészében az ipar.

A magyar ipar az első nyolc hónapot tekintve is jól teljesít az európai uniós átlaghoz képest, és tudja hozni a konvergenciaprogramban szereplő szintet – tette hozzá.

Hangsúlyozta, a kormány intézkedései – például az adócsökkentési és béremelési megállapodás – segíti az ipar következő időszakra szóló fejlődését.