Megtörték a gazdaságot a konfliktusok

Az 1991-es függetlenné váláskor Ukrajna területe 603,7 ezer négyzetkilométer volt, ez mára 557,5 ezer négyzetkilométerre csökkent, azaz több mint 46 ezer négyzetkilométerrel kisebb. Ez nagyobb terület, mint mondjuk Hollandia vagy éppen Svájc.

Ukrajna pillanatnyilag területeinek 7 százalékát képtelen ellenőrizni, lakosságának pedig 13 százalékát veszítette el.

A felkelők által kontrollált kelet-ukrajnai régióban négymillió ukrán állampolgár él, ebből 2,43 millióan a „Donyecki Népköztársaság”, míg 1,57 millióan a „Luhanszki Népköztársaság” területén. Ehhez vegyük még hozzá a Krímen élő kétmillió lakost, így együttvéve hatmillió főről van szó. Az állami statisztikai hatóság 42,76 millió ukrán lakossal számol, csak a krími népességszámot kivonva. A valóságban a donbászi 4 milliót is ki kellene venni a statisztikákból, így mindössze 38,76 millió lakossal számolhatunk.

Becslések szerint 5–8 millió közé tehető azok száma, akik megélhetési kényszerből vendégmunkásként dolgoznak külföldön, s jobbára csak a nyári szabadságolásra és a téli újévi-karácsonyi ünnepekre térnek haza. A hivatalos népességszámmal Ukrajna a hetedik Európában (Oroszország, Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország és Spanyolország mögött), de a valóságban vélhetően a 38,5 milliós Lengyelország is megelőzi.

Az ENSZ adatai szerint a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus 2014-es kirobbanása óta mintegy 34 ezren haltak vagy sebesültek meg.

Ez a statisztika ráadásul az év eleji adatokat összegzi, azóta csak romlott a helyzet.

Érdekes adatsorokkal találkozhatunk a gazdasági helyzet kapcsán is. Utoljára 2013-ban töltött el teljes évet Ukrajna kötelékében a Krím és a Donbász, ezért összehasonlításképpen az öt évvel ezelőtti számokat vesszük alapul.

A félsziget az annektálásakor 3,6 százalékát adta az ukrán GDP-nek.

A külkereskedelmi mérlegben 1,5 százalékos volt a Krím súlya, ám az ország gáz- és kőolajtartalékainak 80 százaléka összpontosult ott, ennek elvesztése hatalmas érvágás. Ukrajna elveszített 645 kilométer vasúti pályát, hétezer kilométer autóutat, öt tengeri kikötőt, és az ukrán teherszállító vízi járművek nem használhatják a Kercsi-szorost sem. Ukrajna elbukta halászatának több mint kétharmadát, két legnagyobb halászati flottáját Szevasztopolban és Kercsben. Évente 4-4,5 millió belföldi turista pihent a Fekete-tenger krími partjainál. Kijevben mindent összegezve 950 milliárd hrivnyára (több mint 35 milliárd dollár) becsülik a félsziget annektálása által okozott veszteséget.

A donbászi területek elvesztése még nagyobb veszteséget okozott. Donyeck és Luhanszk megye nagy részével az ország gazdasági teljesítményének 15 százaléka lett oda. A felkelők uralta térségben összpontosult Ukrajna ipari termelésének 24 százaléka, az áruexport 23 százaléka, mindenekelőtt a fémipar és a gépgyártás, ami évi 12 milliárd dollár profitot termelt az állami büdzsének. A donbászi kivitel mindig is jócskán meghaladta az oda irányuló behozatalt, éves vetületben a külkereskedelmi szaldó többlete 6,49 milliárd dollárt tett ki. Ezzel együtt a szóban forgó vidékek mégis jelentős központi dotációra szorultak: 2013-ban Luhanszk megyének 9,42 milliárd hrivnyát, Donyecknek pedig 9,2 milliárd hrivnyát juttattak a központi költségvetésből, ami USA-dollárban mérve 348, valamint 340 millió a jelenlegi árfolyamon, de akkor még háromszor ennyi volt.

Az Ukrajnában megtalálható 150 szénbányából 82 az önkényesen kikiáltott népköztársaságok területén van. A 2014-es Euromajdan előtti esztendőben még 64,4 millió tonna szenet termeltek ki, 2016-ban már csak 40,9 millió tonnát. Az ukrajnai hőerőművek majd fele szénnel működik, ezért – miután a kereskedelmi blokád miatt elapadtak az onnan érkező szállítmányok – az elmúlt években a tengerentúlról, Dél-Afrikából és az Egyesült Államokból importáltak fűtőanyagot a donbászi ár többszöröséért.