Csökken a szegénység Magyarországon

A reáljövedelmek 2017-ben 5,9 százalékkal nőttek az előző évhez képest – mondta Janák Katalin, a Központi Statisztikai Hivatal életminőség-statisztikai főosztályának vezetője. Ugyanakkor a társadalmi egyenlőtlenségeket vizsgáló Gini-index 28,7 pontra nőtt az egy évvel korábbi 28,1 pontról, míg 2010-ben mindössze 26,9 ponton állt az indikátor.

A leggazdagabbak és a legszegényebbek között is nőttek a különbségek: míg az évtized elején 3,9-szer több jövedelme volt a leggazdagabb 20 százaléknak, mint a legszegényebbnek, addig ez a mérőszám tavaly már 4,4-szeresre nőtt

– fűzte hozzá Janák Katalin. A hivatalos uniós szegénységi mutató szerint a mélyszegénységben élők száma nem mérséklődött érdemben az elmúlt években, a súlyosan nélkülözők aránya viszont csökkenő pályát mutat. Valamennyi csoportban csökkent a szegénység, legjobban a gyermekek körében esett a mutató: míg 2012-ben 40 százalék feletti volt az arány, addig mostanra 30 százalék alá esett.

Az élettel való általános elégedettséget 2017-ben 6,5 pontra értékelték, míg korábban 6,1 pont volt az érték, alapvető trend, hogy minél idősebb valaki, annál elégedetlenebb. Hatvanöt éves korukig a nők boldogabbak, utána viszont fordul a kocka, és a férfiak lesznek elégedettebbek az életükkel. A KSH főosztályvezetője kifejtette: a lakókörnyezettel kapcsolatos elégedettség volt az első számú tényező, amelynek köszönhetően emelkedett a boldogságindex.

Hosszú távon a GDP növelése szükséges a bérek emelkedéséhez, ugyanis Magyarországon ez határozza meg elsősorban a háztartások jövedelmi helyzetének alakulását

– válaszolta a GDP-növekedés és az életszínvonal közötti összefüggést firtató kérdésünkre Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportjának vezetője. A GDP alakulása ugyanakkor az adóbevételeken és a központi költségvetésen keresztül is hatással van az életszínvonalra, mivel ez dönti el, hogy a kormányzat mennyit tud állami szolgáltatásokra fordítani, ami emelhet a jóléten is – tette hozzá az elemző. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője lapunk kérdésére elmondta, hogy a széles középosztály alapvetően segíti a GDP-növekedést, stabilabbá teheti azt. Az erős középréteg pörgeti a fogyasztást, és jó lakossági hitelképességet eredményez, ezek pedig kedvező hatással vannak a növekedésre.

A teljes cikk a Világgazdaság hétfői számában olvasható