Megjegyezte, hogy a magyar gazdaság teljesítménye kimagasló volt a harmadik negyedévben az EU-n belül, és úgy vélte az uniós pénzek beáramlása még jövőre is jelentős lesz. A termelési oldalon az építőipar szerepe kiemelkedő a növekedésben, az iparé viszont a korábbinál lanyhább volt – jegyezte meg.
Az idei inflációs prognózist az októberben várt 3 százalékról 2,9 százalékra, a jövő évit pedig 3,5 százalékról 3,4 százalékra csökkentették. Az infláció lassan emelkedik, de nincs erős árnyomás a gazdaságban – tette hozzá.
A nettó reálkeresetek az előrejelzés szerint a tavalyi, kimagasló 10,3 százalékos növekedés után idén 8,2 százalékkal tovább bővülhetnek, a munkanélküliségi ráta a decemberi előrejelzés szerint 3,7 százalékos lehet idén, jövőre pedig 3,3 százalékra süllyedhet.
Az államadósság-ráta az év végére GDP-arányosan 72 százalékra csökkenhet, jövőre 71 százalékra mérséklődhet.
Az uniós módszertan alapján az államháztartási deficit 2018-ban és 2019-ben is elérheti a GDP 2,8 százalékát, magasabb lehet a kormány által várt idei, 2,4 százalékos hiánynál – magyarázta.
A nemzetgazdasági beruházások növekedése a harmadik negyedévben 22 százalékot meghaladó ütemre gyorsult, amivel az első háromnegyedév átlagos dinamikája 16,9 százalékos lett. Az idén a beruházások éves átlagban jó eséllyel 17-19 százalékkal bővülnek.
A Kopint-Tárki vezérigazgatója jelezte: idén és jövőre is éves átlagban 319 forint/euró árfolyamot várnak.
Nagy Katalin vezető kutató ismertette: a világgazdasági növekedés elérte a csúcsát,a következő két évben kicsivel 3 százalék feletti növekedés várható. Az eurózónában is lassul a növekedés, amit a kereskedelmi háború veszélyének növekedése, a vállalatok pesszimizmusa okoz. Idén 1,9 százalékos, jövőre 1,6 százalékos gazdasági bővülés lehet az euróövezetben.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.