Nem vesz több kötvényt az EKB

Befejezi december végén eszközvásárlási programját az Európai Központi Bank (EKB) – közölte tegnap Mario Draghi jegybankelnök. Ezt Draghi már októberben előre jelezte, de hivatalossá csak a kormányzótanács tegnapi ülésén vált. A szervezet nem vonul ki teljesen a kötvénypiacról, a lejáró papírokat ugyanis újra befekteti.

Az EKB közel 4500 milliárd eurósra duzzasztott mérlege tehát nagyjából változatlan marad, ahogy a programban felvásárolt 2600 milliárd eurónyi eszköz után kapott hozamot – jövőre nagyjából 200 milliárd eurót – is újra elhelyezik a piacon.

Ennek során a legfontosabb elv, hogy a meglévő tőkejegyzési kulcsok nem változnak, azaz az EKB alaptőkéjéhez való hozzájárulás arányában részesülnek a tagállamok a forrásokból. Az is hangsúlyos elem, hogy egy tagállam lejáró állampapírját ugyanott fektessék be újra. Kérdés, hogy ez a gyakorlatban miként alakul.

Elméletben eddig is a kulcsok alapján folyt az eszközvásárlás, de az EKB inkább a gazdaságilag problémás országokat, Olaszországot, Spanyolországot vagy Portugáliát segítette jobban, nem pedig a legmagasabb kulccsal rendelkező Németországot és Franciaországot. Ezért a programban vásárolt eszközállomány nem arányos a tőkejegyzési kulcsokkal. Draghi szerint az újrabefektetési politika nyílt végű, azaz nem jelölnek meg befejező dátumot, de a jövő évi első kamatemelés után is folytatják. A monetáris kondíciókon egyébiránt nem változtatott az EKB, az alapkamatot nulla, az egynapos hitelkamatot 0,25, a betéti kamatot pedig mínusz 0,4 százalékon hagyták. Az alapkamat nem is fog változni legalább a nyár végéig.

Az elnök beszélt arról is, hogy az idei második negyedév makroadatai gyengébbek lettek a vártnál, a növekedési kockázatok pedig negatív irányba mozdultak el. A romló kilátások visszaköszönnek az EKB makrogazdasági előrejelzésében:

a 2019-re és 2020-ra vonatkozó GDP-növekedési és inflációs várakozást is 0,1 százalékponttal csökkentették.

Ugyanakkor a kockázatok továbbra is vagy országspecifikusak, vagy a gyengülő külső keresletből adódnak.

A teljes cikk a Világgazdaság pénteki számában olvasható