BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Emelni kényszerül a legtöbb vállalkozás

A hatéves bérmegállapodás első két évében minden negyedik cég elhalasztotta a beruházását, hogy kitermelje a béremeléseket, az idei pluszterhen azonban valamelyest enyhít a járulékcsökkentés.

Törvényileg ugyan nem kötelező, de ebben a gazdasági és munkaerőpiaci helyzetben jellemző, hogy a minimálbérnél és a garantált bérminimumnál valamivel magasabb fizetések is emelkednek.

A hatéves bérmegállapodás első két évében, amikor a minimálbér 24, a garantált bérminimum pedig 40 százalékkal emelkedett, a bértorlódás miatti béremelési kényszer a hazai vállalkozások harmadát érintette, és minden negyedik cég elhalasztotta a beruházását, hogy tudja tartani a béremeléseket

– mondta a Világgazdaságnak Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára. Becslése szerint a cégek többsége az idén is érintett lesz a béremelésben. A tavalyi év pozitívumának nevezte, hogy nem nyílt tovább az olló a bérek terén, meglátása szerint az idei 8 százalék körüli emelések a cégek számára is tarthatók lesznek. Nagyságrendileg 800 ezer ember a garantált bérminimumot, további 300 ezer pedig a minimálbért keresi meg – tette hozzá.

Fotó: Vémi Zoltán

A minimálbér és a garantált bérminimum emelése miatt közvetlenül főként az Észak-Alföldön, a Dél-Alföldön és a dél-dunántúli régióban nőhetnek az idén a fizetések, közvetett módon azonban a Nyugat-Dunántúlon, Közép-Magyarországon, azon belül még Budapesten is lehet számítani béremelésekre a bértorlódás miatt. A kötelező minimális bértételek mellett a bérajánlás is egységes 8 százalékos emelési javaslatot tartalmaz az idei bérfejlesztés mértékére.

A minimálbér és a garantált bérminimum emelése természetesen pluszterhet ró a cégekre, a járulékcsökkentés pedig enyhít ezen egy keveset

– mondta a Világgazdaságnak Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke. Hozzátette, a piaci helyzet, a konjunktúra, a munkaerőhiány és a minőségi elvárások a munkavállalóknál bértorlódást eredményeznek: aki tavaly a törvényben meghatározott legkisebb bérnél többet keresett, úgy érzi, hogy annak növekedése által neki is nagyobb kompenzáció járna. Ebből adódhatnak nehézségek, és eltérő, hogy ezt mely cég hogyan kezeli.

A teljes cikket a Világgazdaság keddi számában olvashatja

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.