Matolcsyék döntöttek az alapkamatról

Nem módosította az alapkamat 0,9 százalékos szintjét keddi ülésén a monetáris tanács, a kamatfolyosó sem változott – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A monetáris tanács az előző ülésen sem változtatott a kondíciókon, amit a tanács ellenszavazat nélkül támogatott. A jegybanki alapkamat ezzel 2016. május 25. óta 0,90 százalékon áll.

Az MNB megjegyezte, hogy az adószűrt maginfláció emelkedése a következő negyedévekben is folytatódhat, amit az inflációs cél fenntartható elérése szempontjából értékelnek. Ennek következtében az elkövetkező időszak beérkező adatai meghatározóak.

A jelenlegi nemzetközi környezet változatlanul óvatosabb megközelítést igényel, mivel a globális konjunktúra tartós romlása lefelé mutató kockázatot jelenthet a külső inflációs környezetre. Ezen folyamatokat a monetáris tanács a tartós hazai inflációs tendenciák szempontjából értékeli

– jegyezték meg. Azt is hangsúlyozta a testület, hogy a magyar gazdaság 2018-ban dinamikusan bővült, ugyanakkor 2019-től várhatóan fokozatosan lassul az ütem, a hosszú távú, fenntartható növekedés szempontjából pedig egyre nagyobb hangsúlyt kap a versenyképesség strukturális változásokon keresztüli javítása.

Nem fogják elsietni a szigorítást

Idén meghaladhatja a 3 százalékos jegybanki célt az éves átlagos fogyasztói árindex – 3,1 és 3,3 százalék között alakulhat –, és a maginfláció is 3 százalék fölé emelkedik – mondta korábban a Világgazdaság kérdésére Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője. Nyeste Orsolya, az Erste Bank makrogazdasági elemzője hullámzó drágulási ütemet vár 2019-ben. Február–márciusban enyhén emelkedhet a fogyasztói árindex, a második negyedévtől a bázishatás jelentősebb inflációlassulást sugall. Az Erste Bank szakértője valamivel 3 százalék alatti átlagos inflációt vár 2019-ben.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a tavalyi negyedik negyedévben már megkezdte a felkészülést a normalizációra. Nagy Márton, a jegybank alelnöke jelezte, hogy az inflációs alapfolyamatokra figyelnek, majd január elején bejelentette, hogy amikor az adószűrt maginfláció eléri vagy meghaladja a három százalékot, akkor az MNB is léphet.

Trippon Mariann ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a jegybanki cél fenntartható elérését továbbra is hangsúlyozza az MNB, ami extra mozgásteret biztosíthat a monetáris politika kialakításához. Ezt erősítette meg Nyeste Orsolya is, aki nem várt az MNB-től érdemi lépést az első negyedévben.

Tavasszal már léphetnek Matolcsyék

Az elemzők szerint leghamarabb a második negyedévben kezdődhet meg a normalizáció. Az Equilor arra számít, hogy a jegybank akár már tavasszal konkrét lépéseket jelenthet be, melyekkel fokozatosan elmozdul az ultralaza monetáris politikától, és az év végéig kamatemelésre is sor kerülhet. A normalizálás felé vezető úton a következő lépések várhatóak:

tavasszal a devizacsere-ügyletek fokozatos áthangolása, volumenének csökkentése, valamint a 3 hónapos bankközi kamatláb (BUBOR) feljebb engedése, nyáron, kora ősszel pedig a betéti kamatráta emelése, majd késő ősszel, év vége felé az alapkamat emelése.

Az Equilor összesen 20 bázispontot emelést tart valószínűnek, így 1,1 százalékra emelkedne az alapkamat. A forint az év eleji erősödést követően egy lassú, lépcsőzetesen gyengülő pályára állhat.

Ezzel kapcsolatban a Takarékbank is hasonló állásponton van, szerintük a laza monetáris kondíciók visszavonása a forintlikviditást nyújtó devizaswap állomány szűkítésével kezdődhet, amiről márciusban születhet döntés a MT legutóbbi közleménye szerint, ami egyúttal az új inflációs jelentés publikálásának időpontja is. Így már márciusban csökkenthet a devizaswap jelenlegi 1987 milliárd forintos állománya, várakozásuk szerint 200-250 milliárd forint értékben.

Ezt követően kerülhet sor a kamatfolyosó (egynapos betéti és hitelkamatláb) emelésére, aminek mértéke 10-15 bázispont lehet.

A monetáris kondíciók normalizálódása azonban várhatóan lassú és fokozatos lehet, mivel az inflációs folyamatok nem indokolnak gyorsabb ütemű szigorítást. Az alapkamat emelésére pedig csak akkor számítunk, amikor a kamatfolyosó szimmetrikussá válik az alapkamat körül, ami várakozásunk szerint a jövő év második-harmadik negyedévében teljesülhet.

A Takarékbank szerint az Európai Központi Bank (EKB) politikája kevésbé fogja befolyásolni a normalizációt, ugyanis az európai gazdasági lassulás miatt az EKB idénre várt kamatemelése kiárazódott, sőt, a piacok újabb nem konvencionális lazításra is számítanak.

Ugyancsak kiárazódtak a Fed idénre várt kamatemelései.

A piaci kamatszinteket ugyanakkor számos tényező nyomás alatt tarthatja, így a megtakarítások hiteleket jóval felülmúló növekedése, a beérkező uniós források miatt az államháztartás csökkenő finanszírozási igénye, valamint ez utóbbival összefüggően a vállalatok betétállományának meredek növekedése. A hazai gazdaság gyorsan csökkenő sérülékenysége, valamint a kockázati megítélés várható további javulása miatt pedig szűkülhetnek a felárak. Mindezek hatására a kamatszintek a határidős kamatlábaknak jóval lassabb ütemben emelkedhetnek – írja a Takarékbank.

Látszólag alig rengette meg a forintot a kamatdöntés, nem sokkal délután 3 óra előtt a magyar deviza árfolyama így alakult a bankközi devizapiacon: egy euróért 317,14 forintot, egy dollárért 277,70 forintot, egy svájci frankért 279,25 forintot, míg egy japán jenért 2,53 forintot kértek.