Politikai döntések mozgatják a piacokat

Két amerikai hír is megmozgatta csütörtökön a piacokat. Az egyik az a törvényjavaslat, amelyet a törvényhozók kétpárti csoportja nyújtott be helyi idő szerint szerda este. Ez megtiltja amerikai alkatrészek eladását olyan kínai telekommunikációs vállalatoknak, amelyek megsértenek washingtoni szankciókat és exportellenőrzési törvényeket.

Az egyik legfőbb károsult a Huawei és a ZTE lesz, előbbi ellen ráadásul a The Wall Street Journal értesülése szerint szövetségi ügyészek is vizsgálatot folytatnak.

A gyanú szerint ugyanis a Huawei üzleti titkokat tulajdonított el amerikai partnereitől. A lap úgy tudja, hogy az egyik károsult a T-Mobile US Tappynek nevezett, okostelefonok tesztelésére használt technológiája. A nyomozás alapja egy 2014-ben kezdődött polgári per, amelyet a T-Mobile indított a Huawei ellen, és amelyben a seattle-i bíróság 2017-ben 4,8 millió dolláros kártérítés fizetésére kötelezte a kínai céget. A vizsgálatról szóló információt az amerikai igazságügyi minisztérium nem kommentálta, a Huawei pedig közleményben emlékeztetett, hogy a vitát rendezték a T-Mobile-lal.

A kétpárti törvényjavaslatra viszont reagált a pekingi külügyminisztérium szóvivője. A Reuters jelentése szerint hisztériakeltésnek minősítette az indítványt, amely tovább élezi majd a két ország közötti kereskedelmi feszültségeket. Az ázsiai tőzsdék nagyrészt emelkedtek csütörtökön, de a lendületet némileg megtörték a Huaweijel kapcsolatos fejlemények, és rontották a nyitási hangulatot Európában is.

Az alumínium világpiaci árát is egy washingtoni döntés mozgatta meg, a szenátus megnyitotta ugyanis az utat ahhoz, hogy feloldják az Oleg Gyeripaszka, Kreml-közeli orosz oligarchához kapcsolódó vállalatokkal, többek között a Ruszallal szembeni amerikai szankciókat.

A pénzügyminisztérium még decemberben döntött a tavaly áprilisban hozott büntetőintézkedések enyhítéséről, ezt próbálták megakadályozni a demokraták – egyelőre sikertelenül.

A tervezetről azonban még a képviselőház is szavaz, ahol a Moszkvával szembeni szigorúbb fellépést sürgető demokraták vannak többségben, így a végkimenetel hosszú távon meglehetősen bizonytalan.

Ennek ellenére a londoni fémtőzsdén tegnap délelőttre 1 százalékkal, tonnánként 1841 dollárra csökkent az alumínium ára, mert a befektetők a kínálat emelkedésére számítanak abban az esetben, ha visszatér a piacra a Ruszal, amely Kína mellett a világ legnagyobb gyártója. Nicholas Snowdon, a Deutsche Bank elemzője szerint tévednek. „A piacon hiány volt, ezért a kereskedők csökkentették a készleteiket. Vagyis nem beszélhetünk olyan pótlólagos többletről, amelyet ne vettünk volna számításba” – mondta a Reutersnek.

A teljes cikk a Világgazdaság pénteki számában olvasható