330 pontos programmal állt elő az MNB

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján publikálta 330 pontból álló Versenyképességi programját. Mint írják, a magyar gazdaságot a 2010 utáni reformoknak köszönhetően stabil fundamentumok jellemzik, a gazdasági egyensúly mellett újraindult felzárkózás tartós biztosításához azonban a versenyképesség célzott javítására is szükség van. A korábbi években megkezdett versenyképességi műhelymunka folytatásaként egy átfogó, 330 pontból álló Versenyképességi programot dolgozott ki a jegybank, amely javaslatok végrehajtása eredményesen támogathatja hazánk legfejlettebb országok közé történő felzárkózását.

A 12 kulcsterületet lefedő Versenyképességi program célja a magyar gazdaság sikeres felzárkózásának támogatása az ország erőforrásaiban rejlő növekedési tartalékok mozgósításával

– olvasható a jegybank honlapján. Az elmúlt években megkezdett versenyképességi műhelymunka keretében az MNB Magyarország versenyképességének olyan dimenzióit is mélyebb elemzés alá vonta, amelyekre a jegybankok hagyományos makrogazdasági elemzései kevésbé fókuszálnak, noha meghatározó szereppel bírnak a gazdasági folyamatok szempontjából. A

Matolcsy György: strukturális reformokra van szükség

A jegybankelnök szerint 2030-ig Ausztria egy főre jutó jövedelmi szintjének 85 százalékát érhetjük el. Varga Mihály pénzügyminiszter szerint egy dologban már utolértük Ausztriát. Orbán Viktor miniszterelnök szerint 2030-ig az öt legélhetőbb ország közé kerülhet Magyarország.

Versenyképességi program e munka szerves folytatása, amely részletesen kifejti azon intézkedésekre vonatkozó javaslatokat, amelyek megvalósítása érdemben hozzájárulhat Magyarország sikeres felzárkózásához. A program kidolgozására a jegybank törvényi mandátumával összhangban a kormány munkáját támogatandóan került sor – teszik hozzá.

A versenyképességi programjavaslat fő céljait az alábbi ábrán ismerteti a jegybank:

A 2010 utáni egyensúlyt és növekedést biztosító gazdasági reformok megteremtették a fenntartható felzárkózás feltételeit Magyarországon.

A 2010 utáni fiskális, majd a 2013 utáni monetáris politikai fordulatok

A gazdaságpolitika két fő ága között 2013-tól megteremtett összhangnak köszönhetően egy olyan új gazdasági modell jött létre, amely a makropénzügyi egyensúly fenntartása mellett képes dinamikus növekedést biztosítani, és amelynek köszönhetően Magyarország a többi visegrádi országgal együtt az Európai Unió növekedési motorjává vált – írja az MNB.

A magyar gazdaság felzárkózása akkor lehet eredményes, ha hosszú távon is fennmarad a fejlett országokhoz képest évi legalább 2 százalékpontos növekedési többlet.

Ennek révén 2030-ra Magyarország elérheti Ausztria fejlettségének 80-90 százalékát és megduplázódhat a nettó reálkeresetek értéke. A jegybank szerint azonban a gyors növekedést mutató, fejlődő gazdaságok gyakori tapasztalata, hogy a fejlett régiókhoz képest vett növekedési többlet általában hamarabb elfogy, mint hogy utolérnék a fejlett gazdaságokat. Az elmúlt száz évben alig tucatnyi ország tudott kitörni a közepes fejlettség csapdájából. A fenntartható felzárkózás tehát az MNB szerint nem automatikus folyamat, és megvalósítására nincsen egységes recept. Ahhoz, hogy Magyarország képes legyen a legfejlettebb országok közé felzárkózni, egy versenyképességi fordulatra van szükség, ami a gazdaság számos területét érintő reformokon keresztül valósulhat meg – írja a jegybank.

Az MNB Versenyképességi programja 12 területen 330 javaslatot tesz Magyarország versenyképességének javítása érdekében.

A javaslatok mögött az a felismerés húzódik, hogy a nemzetgazdaság jelentős növekedési tartalékokat rejt, amelyek hatékony kiaknázása tartósan magasabb gazdasági növekedést eredményezhet. Ennek legfontosabb forrása a magyar tulajdonú kis- és középvállalatok termelékenységének javulása, átlagos méretének növekedése és külföldi piacokon való versenyképességének fejlődése. A vállalatok növekedését a pénzügyi közvetítő rendszer a bankrendszer hatékonyságának javulásával és az alternatív finanszírozási formák (tőzsde és vállalati kötvénypiac) számottevő bővülésével támogathatja.

Magyarország legfontosabb nemzeti vagyona az itt élők tudása és képességei, ezért javaslataink kiterjednek az egészségi állapot javítására, a korszerű tudás megszerzésére és a családalapítás, gyermekválallás támogatására is.

Mindezek hátterében pedig hatékony állami működésnek kell meghúzódnia, amelyre a digitalizáció kihasználása ad lehetőséget. A javaslatok figyelembe veszik a sikeres nemzetközi tapasztalatokat, de minden esetben az aktuális magyar helyzetértékelésből indulnak ki – olvasható az MNB honlapján.