Az elmúlt fél évtizedben a Kreml dollármilliárdokat költött arra, hogy modernizálja a fontosabb orosz városokat és a köztük lévő közlekedési vonalakat. Vlagyimir Putyin vélhetően a 2012-es kormányellenes tüntetések idején döbbent rá, hogy a társadalom elégedetlen nemcsak a vidék, de a nagyvárosok állapotával is. Moszkván kívül az elmúlt fél évtizedben többtucatnyi város között fejlesztették a vasútvonalat, a beruházások több mint húszmillió embert érintenek. Jó példa a Kelet-Oroszországban lévő, a Bajkál-tótól az Amúrig húzódó vasútvonal. 2013 és 2018 között csaknem 720 millió dollárt költött a kormány a több mint 1500 kilométeres vonalra: felépült 37 új állomás, több mint 250 kilométernyi másodlagos vonalat telepítettek. A szerelvények átlagsebessége megduplázódott, az utasforgalom a másfélszeresére nőtt.
Oroszország egyik legforgalmasabb vasútvonala, a Moszkva és Tver közti 150 kilométeres táv menetideje két és fél óráról másfélre csökkent, a szerelvények 80-90 helyett 160 kilométert tudnak megtenni egy óra alatt. A Világbank elemzése szerint Tver és környéke a vonal 2015-ös megnyitása után azonnal érezte a pozitívumokat: rengeteg család költözött ide Moszkvából. Ez utóbbi tömeges jelenség: Moszkvát, amely a világ egyik legdrágább városává vált, egyre több orosz hagyja el, az alsó középosztály gyakorlatilag kiárazódik a fővárosból.
A putyini városfejlesztés egyik fontos eleme, hogy a kisebb városok ne néptelenedjenek el. A szűkülő munkalehetőségek miatt mind több ember költözik vidékről a nagyobb városokba, bár az élet ott egyre drágább. A legutóbbi elnökválasztáson az államfő a vidék elnéptelenedésének megállítását nevezte a ciklus egyik legfontosabb feladatának, a fejlesztésre szánt költségvetési támogatás megduplázását ígérte. Egyik beszédében úgy fogalmazott: a cél, hogy létrehozzanak egy hatalmas, aktív középosztályt, amelyik nem hagyja el szülővárosát Moszkváért vagy a külföldért. Persze Moszkva kapja a legnagyobb részt a tortából: az elmúlt négy évben csaknem 32 milliárd dollárt költhettek csak a fővárosra. A fejlesztések egy része nagy sporteseményekhez, például a tavalyi futball-világbajnoksághoz kapcsolódott, de számos beruházás indult, amely a világváros csinosításáról, élhetőbbé tételéről szólt.
A BCG és a PwC tavalyi elemzései azt mutatták, hogy a Moszkvában és környékén élők az átlagosnál jóval elégedettebbek a városi fejlesztésekkel, a lakhatással, a közlekedéssel és a szociális infrastruktúrával. Ám a moszkvai fejlesztéseknek áruk van.
A teljes cikk a Világgazdaság szerdai számában olvasható
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.