A gazdaság fejlődésének záloga egy versenyképességi fordulat

Kovács Árpád a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara csütörtöki gazdasági fórumán tartott előadásában kiemelte:

a fejlődéshez a munkaszervezés hatékonyságának növelése, a kis- és középvállalkozások reformja és a munkaerőhiány kezelése elengedhetetlen. Mindemellett a hitelesség, a költségvetési fegyelem és az államadósság csökkentése jelenti a magyar gazdasági növekedés alapját

– tette hozzá. Kifejtette: a magyar gazdaság hatékonysága jelenleg egyharmada a német gazdaságénak, így ezen a területen sokat kell fejlődni. Szembe kell nézni a növekvő munkaerőhiánnyal, amelyre többféle válasz adható, egyrészt az automatizáció és a robotizáció, vagy adott esetben a migráció jelenthet megoldást.

Az egykori gyarmattartó országok esetében 10-20 százalék között van a betelepült lakosság aránya, ez a folyamat már nem fordítható vissza. Más országok azonban választhatják azt az utat, hogy a gyermekvállalás ösztönzésével vagy az élettartam lehetséges növelésével tesznek a népességfogyás ellen – mondta Kovács Árpád.

A Költségvetési Tanács elnöke szerint a jelenlegi gazdasági folyamatok csak a múltbéli történésekkel együtt értelmezhetők. Felidézte: a 2008-as válság megrengette az amúgy is gyenge magyar gazdaságot, amit súlyosbított, hogy az akkori gazdasági környezet nem tette lehetővé Lengyelországhoz hasonló módon a hitelek elengedését. Közölte:

mára azonban a visegrádi országok és köztük Magyarország is szabadpiaci pénzfelvétel szempontjából kedvező pozícióban vannak.

Versenyképesség szempontjából Ausztriához képest háttérben van az országcsoport, de Magyarország helyzete kis mértékben javult, a munkaerőhiány azonban nálunk jelentősebb, mint a környező országokban. Megjegyezte, hogy a járműipar súlya és részaránya a foglalkoztatásból egyre nő a szektor nagy beruházásainak köszönhetően.

Kovács Árpád beszélt arról is, hogy az építőipar, a piaci szolgáltatások valamint az ipar területén élénkülés tapasztalható. Az exportban pedig növekvő súlyt képviselnek az uniós országok, míg a kelet-ázsiai országokkal a kereskedelem aránya csökken.