Sokan azért költöznek vidékre, mert trendi, mások menekülnek a városokból

Az egyik legfontosabb megatrend az urbanizáció. Míg a 18. században az embereknek csak az egy százaléka élt városokban, addig ma a bolygó lakosságának az 55 százaléka, és a globális fogyasztásnak a 75 százaléka városokban zajlik. Az urbanizáció tehát nem egy régi jelenség, az ipari forradalom előtt ez nem létezett, így csak néhány generációnak kellett eddig ezzel a problémával foglalkoznia. A városiasodás hajtómotorját a fejlődő országok adják, az ottani népességrobbanás az urbanizáció magja. Nyugaton egy másfajta urbanizáció zajlik, és Magyarországon is azokkal a problémákkal néznek szembe, hogy az 1-2 személyes háztartások komfortosak legyenek. Kisebb családmérettel kell számolni, de tágabb terekre és magasabb komfortfokozatra van szükség.

Az ellenurbanizáció is egy megatrend, amit a szuburbanizáció és a dezurbanizáció hajt.

A szuburbanizáció során a középosztály elmenekül a városokból, mert az ottani életfeltételek nem kielégítőek. Ugyanakkor középosztály nélkül nem működhet város. Ezzel szemben a dezurbanizáció nem egy menekülés, hanem újra trendivé válik a vidéki élet. Ezt a trendet az is segíti, hogy egyre többen dolgoznak távmunkában. A két trendet figyelembe véve nem csak a vidék városiasodására van igény, hanem ez fordítva is igaz. Legyenek élhető terek a városokban, jól működő közösségi közlekedés és így tovább. A miniszterhelyettes szerint

a városok élő szövetek, élőhelyeket kell építeni és működtetni, és míg a 20. században a városépítésekben kizárólag a funkcionalitás volt a mögöttes logika, a 21. század városépítését az emberközpontúság határozza meg.

A harmadik megatrend a digitalizáció, amelynek vívmányait integrálni kell a mindennapi életbe. Ez társadalmi és gazdaságpolitikai átalakuláshoz vezet, és a sok pozitívum mellett jelentős negatív hatása is van. Az online vásárlás például nagyban megkönnyíti a vásárlók életét, az offline üzleteket azonban negatívan érinti.

A városban mindig a vásárlás helyszínei voltak az élő terek, ha ezek a terek kiürülnek, az szintén nagy társadalmi változásokat okoz.

A várostervezésben az IoT (Internet of Things – a „dolgok internete”) nagy segítséget jelent, mert mindenkit be tud vonni a tervezésbe és egyszerűbb elérni az embereket, adatokat gyűjteni. És természetesen a tájékoztatás is sokkal hatékonyabb a digitalizációs vívmányoknak köszönhetően.

A negyedik megatrend a globalitás és lokalitás küzdelme, ami a 21. században meghatározó lesz.

A regionalitás és a lokalitás ugyanolyan fontossá válik, mint a globalizáció.

A településfejlesztési programokat is úgy építették fel, hogy minden településtípusra van fejlesztési program (a budapesti fejlesztések mellett ott a Modern Városok Program és a Magyar Falu Program). A megyei jogú városok fejlesztése mögött az a filozófiai elgondolás, hogy minden régió más és más kitörési pontot szeretne azonosítani. Ezért megbeszélték, hogy az adott városnak mire van szüksége, mit szeretnének, és ehhez nyújt segítséget a program.

A projektek kétharmada infrastrukturális fejlesztés, tehát az egyik fő cél, hogy a távolságból eredő hátrányok ne jelentkezzenek úgy, mint az elmúlt évtizedekben. A miniszterhelyettes elmondása szerint a Magyar Falu Program eredményeként újra vonzó lesz a legkisebb településeken élni.