Az információk nem a mi kezünkben vannak

Az eredményeket látva úgy tűnik, nem romlott a Huawei megítélése a piacon az amerikai konfliktus miatt. Kitartanak önök mellett az ügyfelek?

Az idei első negyedévben éves alapon 39 százalékkal, 1797 ezermilliárd jüanra (26,8 milliárd dollár) gyarapodott az árbevétel. Tavaly is nagymértékben, csaknem 20 százalékkal nőtt, és meghaladtuk az öt évvel ezelőtt 2018-ra célul kitűzött, százmilliárd dolláros globális forgalmat. A vállalat nemzetközi jelenlétével kapcsolatosan tegyük egyértelművé a helyzetet. A felkapott hírekkel ellentétben a Huaweit egyetlenegy ország zárta ki a piacáról, mégpedig az Amerikai Egyesült Államok. De ez a folyamat sem új keletű, 2012-ben kezdődött, azóta gyakorlatilag nagyobb bevételünk ebben az országban nem volt.

Ennek ellenére a médiában arról olvashatunk, hogy több ország is korlátozza az önök tevékenységét. Nem igazak ezek a hírek?

Ezek az információk rosszul kerültek a köztudatba, és azóta sem sikerült teljesen korrigálnunk a képet. Ausztrália, Nagy-Britannia, Új-Zéland és Japán tett gesztusokat amerikai szövetségeseiknek, ám a gyakorlati lépésekkel már óvatosabban bánnak. Ausztrália annyi korlátozást vezetett be, hogy a mai állás szerint a következő generációs mobilhálózatok fejlesztésében, az 5G-ben nem vehetünk részt. Ám minden más területen jelen lehetünk.

Egy brit kormányzati jelentés viszont biztonsági résekről számolt be. Mit tesznek ezek kiküszöbölésére?

Az általunk finanszírozott Huawei Kiber­biztonsági Értékelő Központ (HCSEC) 2010 novembere óta vizsgálja a vállalat termékeinek felhasználását érintő kockázatokat a brit telekommunikációs hálózatokban és minden más kritikus infrastruktúrában. Az e szervezetet évek óta felügyelő Oversight Board (OB) munkájában brit kormányzati kiberbiztonsági személyek és a Huawei szakemberei is aktívan részt vesznek. Az OB a vállalat felhatalmazása alapján végzi a felmérést. A jelentésben kizárólag a Huawei Technologies technikai értelemben vett szoftvertervezési hiányosságait tárták fel, és a technológiát érintő (mérnöki) elégtelenségekre hívták fel a vállalat figyelmét. A jelentés ki is emeli, hogy nem találtak szándékos, kormányzatoknak adathalászatot lehetővé tevő hátsó kapukat. Ami azonban a legfontosabb, hogy az OB 2019-es jelentése ismételten elismeri a Huawei HCSEC hatékonyságát, ahogyan azt is, hogy ez a világon sajnos egyedi gyakorlat. A jelentésben szereplő mérnöki, technológiai aggályokat viszont mindig meg kell hallgatnunk, és a jelenleg zajló szoftvertervezési folyamatainkat át kell szabnunk.

Kínában van egy törvény, amely szerint a vállalatoknak együtt kell működniük a titkosszolgálatokkal. Ez nem egyenlő azzal, hogy kötelesek adatokat szolgáltatni, ha erre felkérik a társaságokat?

A 2017-es kínai nemzetbiztonsági törvény csak Kínára és a telekommunikációs szolgáltatókra vonatkozik, mi pedig eszközszállítók vagyunk. A kínai kormány ráadásul minden kínai vállalattól megköveteli, hogy tartsa be a nemzetközi törvényeket és az Egyesült Nemzetek Szervezetének szabályait, s mindenhol a helyi jogi rendszert is betartva működjön. A kínai kormány hivatalosan is kijelentette, hogy soha nem kötelezné a vállalatokat hátsó kapuk beépítésére.

Ki tudná védeni a Huawei, ha a kínai kormány felkérné a kémkedésre?

Ren Zhengfei, az alapítónk a nemzetközi médiával zajlott interjúk során többször is elmondta, hogy soha nem telepítettünk kémkedésre szolgáló hátsó ajtókat a berendezéseinkbe. Egyébként a régi kémfilmekből ismert szcenárió, amely szerint beépítek egy poloskát egy eszközbe, és majd azon keresztül lehallgatok bárkit, a modern világban dajkamese. A kommunikációt bonyolító, rendkívül sok komponensből álló rendszereken, a távközlési hálózatokon van a hangsúly, az adatforgalom, beszélgetések, az információk ott áramlanak. A hálózatok, az azokon bonyolódó adatforgalom, azaz az információk pedig nem a mi kezünkben vannak, hanem a távközlési szolgáltatókéban.

A teljes interjú a Világgazdaság szerdai számában olvasható