Stratégiai feladattal már nem lehet kerekítési hiba Magyarország

Miért döntött úgy, hogy visszavonul a Vodafone-tól?

A 65 év egy ember életében elgondolkodtató kor, hiszen már nem kell jegyet vennem a villamoson sem. Mindenképp jelzés, hogy érdemes végiggondolni, mi történt az elmúlt évtizedekben, és hogyan tovább. A Vodafone-nál az elnöki és a vezérigazgatói posztnak minden matematikai kombinációját végigcsináltam. Ezentúl már csak olyan tevékenységet szeretnék végezni, amely önkéntes, ahol nincs munkaszerződés, beszámoló és fizetés. Szerintem egy karrier három szakaszból épül fel, az első a tanulásról, a második az alkotásról, a jövő építéséről szól, a harmadik során pedig az ember megpróbál visszaadni lehetőleg minél többet abból, amit kapott. Sok tudás és tapasztalat gyűlt össze a negyven év alatt, ezt szeretném átadni a következő vezetői generációnak, és az ország hasznára fordítani.

Vezetői szemszögből hogyan változott a világ az eltelt negyven év során?

Nagyon sokban változott a vezetési kultúra. Az abszolút kulcs ma a csapat kiválasztása. Néhány évtizede mindenki azt nézte, hogy ki a legjobb szakember. Ma nem feltétlenül a legjobb szakembert kell felvenni, hanem azt, aki a legnyitottabb, és képes a változásra. Olyan gyorsan változik minden, hogy már nem elég a legmélyebb tudás. A mi korosztályunk hat-nyolc évente váltott munkahelyet, a mostani generációnál ez már két év. A mai fiatalokat először magunkhoz kell vonzani, és elérni, hogy csatlakozzanak, aztán fejleszteni kell őket, izgalmas feladatokkal ellátni, és személyre szabottan figyelni, mivel lehet megtartani őket. A technológiák egy csomó iparágban összeértek, a termékek nagyon hasonlítanak egymáshoz, így a különbség két versenyző cég között az emberekben van. Innentől az tud sikeresebb lenni, akinek a legjobb emberei vannak.

Névjegy

Beck György 1978-ban matematikusként végzett, majd a Számítógép-alkalmazási Kutató Intézetben helyezkedett el. Ezt követően a Számalk tudományos főmunkatársa lett. Később a Digital, a HP és Compaq vezérigazgatója volt, az utóbbi cég régiós tevékenységét is ő irányította. Az első 12 évet magyar informatikai cégeknél töltötte, majd 28 évet a multinacionális világban vezérigazgatói és elnöki pozícióban. A Vodafone-hoz 2007-ben csatlakozott. | VG

A négy évtized alatt hat munkahelye volt. Az új cégek mennyire jelentettek nagy váltást?

Valójában az első öt munkahelyen még a székem és az irodám is ugyanaz maradt. Az első váltásom két cég összeolvadásából fakadt, majd azt megvásárolta a harmadik munkahelyem, a Digital, ezt később a Compaq, azt pedig a HP vette meg. Közben én végig a szobámban maradtam, csak a cégtáblák cserélődtek körülöttem. Azt viszont nagy váltásnak éreztem, hogy a Digitalnál pillanatok alatt bekerültünk egy 150 ezer fős hatalmas cégbe, és elég gyorsan realizáltuk, hogy ott mi pusztán „kerekítési hiba” vagyunk, hiszen a bevételnek és a profitnak csak nagyjából a 0,1 százalékát adtuk. De sikerült megtalálnom ennek az ellenszerét, és elérni, hogy a kis számok ellenére komolyan vegyenek minket.

Mi lett az ellenszer?

Vannak olyan stratégiai termékek és megoldások, amelyek nagyon fontosak a cég menedzsmentjének, és ha egy ilyen Magyarországra kerül, már nem a kis számokat nézik, hanem hogy milyen fejlesztés történik itt. A Digital vezetőinek sikerült elmagyaráznom, mennyire jó szakemberek vannak Magyarországon, milyen jó itt a szoftverfejlesztés, és hogy nálunk legalább azt a minőséget kapják, mint Amerikában. Miután idekerült a termékfejlesztés egy része, rögtön nagyobb figyelmet kaptunk. Amikor a Compaq megvette a Digitalt a kilencvenes évek végén, pont szerencsés helyzetben voltunk, mert a nagy cégek akkor kezdték felismerni hogy, bizonyos feladatokat érdemes keleti irányba elmozdítani. Így volt ezzel a Compaq is. Láttam, hogy itt a lehetőség, hosszas kilincselés és minisztériumi egyeztetés után sikerült Skóciából Komáromba költöztetni a PC-gyártást. Amikor a HP felvásárolta a vállalatot, csak át kellett ragasztani a gyáron a logót, később pedig a nyomtatók és tárolók gyártását, illetve a kapcsolódó fejlesztéseket is ide tudtam csábítani.

A teljes interjút a Világgazdaság keddi számában olvashatja