Száguld a magyar gazdaság

Az idei első negyedévben 5,3 százalékkal nőtt a magyar GDP – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentéséből. Ugyan a Világgazdaság konszenzusa csupán 4,9 százalék volt, azonban több elemző jelezte, hogy az első három hónap adata érdemben 5 százalék felett alakulhat.

Az szezonálisan és naptárhatással igazítottan 5,2 százalék volt a bővülés, ami egyértelmű erősödést jelent 2018 utolsó negyedévéhez képest, ráadásul negyedéves alapon 1,5 százalék volt a növekedés.

A növekedéshez az ipar, az építőipar és a piaci alapú szolgáltatások járultak hozzá a legnagyobb mértékben.

Az első negyedéves bruttó hazai termék növekedése az ideinél 2000 első negyedévében volt utoljára magasabb, 5,6 százalék.

Tavaly az év első három hónapjában a bővülés a nyers adatok szerint 4,6 százalék, 2017-ben 4,5 százalék volt. A kiigazított adatok alapján az első negyedéves GDP 2018-ban 4,9 százalékkal, 2017-ben 4,1 százalékkal nőtt. A bruttó hazai termék idei első negyedévének második becslését május 31-én közli a KSH.

67,6 százalékkal nőtt az építőipari termelés

Márciusban 67,6 százalékkal nőtt az építőipari termelés volumene, amely így az első negyedévben összességében már 48,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi volument.

A Pénzügyminisztérium álláspontja

Varga Mihály pénzügyminiszter rámutatott: a kedvező adat hátterében a foglalkoztatás

dinamikus bővülése, a bérek folyamatos emelkedése, a töretlen beruházási kedv, valamint az export kiemelkedő teljesítménye áll.

A politikus szerint a kormány gazdaságpolitikájának az eredményességét igazolja az, hogy 2019. első negyedévben 5,3 százalékkal nőtt a hazai GDP, amely meghaladta az előzetes elemzői várakozásokat.

Elemzők véleménye

Virovácz Péter, az ING elemzője friss kommentárjában azt írja, hogy a magyar GDP az ezredforduló óta nem látott mértékben, vagyis közel két évtizedes rekordot jelentő 5,3 százalékkal növekedett 2019 első negyedévében éves bázison számítva. Mindez minden idők második legmagasabb év/év növekedési adata Magyarország tekintetében. Az adat egyrészt felülmúlta a piaci várakozásokat (amelyeket főleg a külföldi elemzők gyenge előrejelzései húztak lefelé), másrészt pedig gyorsulást jelent a tavalyi év végéhez képest. Pár hónappal ezelőtt az adat szenzáció lett volna, ám látva a január-márciusi ipari, kiskereskedelmi és építőipari adatokat, a gazdasági gyorsulás várható volt. Mindazonáltal személy szerint némiképp csalódást keltő az adat, hiszen a közel 50 százalékos építőipari bővülés, az ipar jelentős termelésnövekedése és a továbbra is kétszámjegyű béremelkedés mellett ennél magasabb növekedési ütemre számítottunk. Az előzetes adatok alapján a KSH csupán annyit közölt, hogy az ipar, az építőipar és a piaci szolgáltatások dinamizálták a gazdaságot. A részleteket június elején látjuk majd.

A mai erős adat ellenére úgy véljük, hogy a GDP-növekedés 2019 egészében veszíthet a tavalyi évben látott lendületéből. A kapacitáskorlátok, a külső kereslet visszafogott alakulása és a tavalyi évi magas bázis mind ezt a várakozást erősítik. Összességében idénre 4,3 százalékos gazdasági növekedést prognosztizálunk, ami egyben azt is jelenti, hogy a következő negyedévekben vélhetően mérséklődik majd a bruttó hazai termék növekedésének üteme.

Németh Dávid, a K&H elemzője úgy látja, hogy az első negyedév után lassulhat a GDP-tempó, például az építőipar várhatóan az év elején látott kirobbanó formát, azaz kisebb mértékben járulhat majd hozzá növekedéshez. Az építőipar várható lassulása miatt az ágazat 0,6 százalékponttal alacsonyabb mértékben járulhat hozzá a GDP-növekedéshez. A szakértő hozzáteszi: kérdés a mezőgazdaság teljesítménye is. Az év eleje nem volt biztató, ezért lefelé mutató kockázatot jelent az agrárium hozzájárulása, de az ipari oldalon jól indult az év.

A szakértő prognózisa szerint a magyar gazdaság idén 4-4,5 százalékos növekedésre lehet képes.