BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Magyarországnak az innovációban van még hova fejlődnie az unió szerint

Az Európai Bizottság által összeállított Európai Innovációs Rangsor (European Innovation Scoreboard) nemzetközi összehasonlításban segít értékelni a 28 uniós tagállam kutatás-fejlesztési és innovációs (KFI) rendszereit. A friss jelentés szerint hazánk stagnáló innovációs teljesítménnyel a 23. helyre csúszott vissza. A jelenlegi KFI rendszer tehát nem képes megteremteni a Magyarország versenyképességének növelése érdekében szükséges társadalmi és gazdasági hasznot, itt az ideje a változásoknak, az intézményrendszert és a finanszírozást is meg kell erősíteni – olvasható az Innovációs és Technológiai Minisztérium közleményében.

Az Európai Unió által készített friss jelentés szerint Magyarország – a visegrádi négyekhez hasonlóan – továbbra is a tizennégy „mérsékelt innovátorként” számon tartott ország között szerepel a rangsorban. Az előrelépéshez több kutatásra, több magyar szabadalomra, találmányra van szükség, ami a magyar gazdaságot erősítheti. A kutatóintézetek és felsőoktatási intézmények kutatási kapacitásai széttagoltak, nem kellően koncentráltak, a kutatási eredmények nem hasznosulnak megfelelően.

A hazai kis- és középvállalkozások innovációs képessége és hatékonysága az egyik legnagyobb gazdaságpolitikai kihívás.

Az innovációpolitika megújítása elengedhetetlen: új típusú intézkedésekre van szükség, amelyek a hazai KFI rendszer gyengeségeit orvosolni tudják. Támogatni kell a hazai vállalkozásokat abban, hogy magas hozzáadott értéket teremtő, tudásalapú tevékenységet folytassanak, meg kell teremteni a lehetőségét annak, hogy a kutatóintézetek és a felsőoktatási intézmények ne elszigetelten működjenek, hanem kölcsönösen előnyös együttműködéseket alakítsanak ki a gazdaság és a társadalom legkülönbözőbb szereplőivel. E megújulási folyamat első lépéseként, katalizátoraként jött létre az Innovációs és Technológiai Minisztérium.

Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

A kormány több forrásból, több kutatást szeretne, ezért a változás érdekében 2020-tól 32 milliárd forinttal növeli meg a KFI-re fordított állami forrásokat. Az innovációs tárca számos intézkedést megtett, amelyek egy eredményesebb KFI rendszer irányába hatnak. Ilyen lépés a többi között az alap- és alkalmazott kutatások és az innováció egységes finanszírozását megteremtő Nemzeti Kutatás – Fejlesztési és Innovációs Alap létrehozása, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala működésének ügynökségszerű átalakítása, vagy a versenyképességet és teljesítményt előtérbe helyező 2020-2030-as Nemzeti KFI Stratégia kidolgozása. Az intézményrendszer és finanszírozás nemzetközi mintákon alapuló megújítását szolgálják az Országgyűlés által tárgyalt javaslatok is egyebek mellett a kormány tanácsadó testületeként működő Nemzeti Tudománypolitikai Tanács felállítására, az Eötvös Loránd Kutatóintézet Hálózat létrehozására.

A hazai innovációpolitikának három fő kihívásnak kell megfelelnie a következő időszakban:

  • el kell érni, hogy növekedjen az állami finanszírozású kutatóhelyek kutatási eredményeinek gyakorlati hasznosítása,
  • javuljon a hazai vállalkozások, elsősorban a kkv-k alacsony innovációs teljesítménye,
  • erősödjön az együttműködés a KFI rendszer szereplői között.
  • Magyarország gazdasági növekedésének előmozdítása érdekében az Innovációs és Technológiai Minisztérium a továbbiakban is az innováció iránti fogékonyságot és értékteremtési képességet javító, az erőforrások hatékonyabb felhasználását célzó, technológiai fejlődést előmozdító innovációs ökoszisztéma kialakítására törekszik.

    Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.