Gyűlnek a válságjelek az autóiparban

Autógyártókat és befektetőket egyaránt izgató kérdés, hogy a globálisan szűkülő kereslet és a járműipari korszakváltás irdatlan fejlesztési költségei mellett miként őrizhetik meg nyereségtermelő képességüket a szektor szereplői. A héten eddig a Daimler, az Aston Martin és a Continental adott ki profitfigyelmeztetést, hozzájuk csatlakozott a Ford, amely eleve a vártnál gyengébb második negyedéves eredménnyel szomorította a részvényeseit, majd az idén először kiadott éves nyereségvárakozásaival végképp elkeserítette őket, 7 százalékos árfolyamzuhanást kiváltva.

A negyedévben a Ford adózott nyeresége brutálisan visszaesett, az egy évvel korábbi 1,1 milliárd dollárról alig 148 millióra.

Az egy részvényre eső eredmény (EPS) 27-ről négy centre mérséklődött. Az üzleti évre 1,20–1,35 dollár közötti EPS-t várnak, elmaradva a Refinitiv 1,39 dolláros konszenzusától.

A második számú amerikai gyártó európai és dél-amerikai üzemeinek magas átalakítási költségeivel és a kereslet csökkenésével magyarázta gyengébb teljesítményét. Júniusban a cég öt európai üzemének bezárását, másutt a termelés, a műszakok csökkentését rendelte el, mindezt 12 ezres elbocsátással kísérve. Azt remélik, hogy jövőre már ismét nyereségesek lehetnek Európában. Ezen túlmenően augusztus végéig hétezer állást számolnak fel a világ többi részén.

A 11 milliárd dolláros átalakítási programból eddig 2,2 milliárdot használtak fel, s az áprilisban meghirdetett, három éven belülre ígért, több mint harminc új modell kifejlesztése is viszi a pénzt, a második negyedévben éppúgy 38,9 milliárd dollár folyt be, mint egy éve.

A Ford 1,364 millió autót adott el, ez 9 százalékos visszaesés. A legnagyobb piacon, az észak-amerikain 7 százalékos volt a darabszámcsökkenés, de bevételi soron így is tudtak hozni 1 százalékos pluszt (24 milliárd dollár), mivel a magas haszonkulcsú városi terepjárók és az elnyűhetetlen F–150-es kisteherautók népszerűsége nem csökkent.

A teljes cikk a pénteki Világgazdaságban olvasható