Kisebb a baj az USA-ban, mint első ránézésre látszik

Az Egyesült Államokban 2019-ben feleződhet a tavalyi, 3,1 százalékos GDP-növekedés – mondta Blahó Levente a Raiffeisen Bank elemzője a hitelintézet negyedéves elemzői sajtótájékoztatóján. Az új munkahelyek száma gyengül, de továbbra is növekedés figyelhető meg, ami a természetes szaporulatból eredő plusz munkaerőt felszívja, ez azt jelzi, hogy nagy baj nincs a gazdaságban. Április óta több az új munkahely, mint az álláskereső, vagyis elvileg minden dolgozni akaró találhat magának munkát. Blahó Levente hozzátette: a teljes foglalkoztatottság küszöbén vagyunk a Fed (az amerikai jegybank) szerint. A feldolgozóipar, az autóipar és az építőipar sínyli meg leginkább a vámháborút, ezeknek az ágazatoknak az átlagnál kedvezőtlenebbek a kilátásaik. A Fed arra számít, hogy 2021-ben érhető el a 2 százalékos inflációs cél, ugyanakkor a lakossági és a céges várakozások rekord alacsony várakozásokról szólnak. A Raiffeisen Bank elemzője szerint kicsi az esélye a a kamatcsökkentésnek, és ha mégis lép a Fed, akkor is csak egy, vágás jöhet, nem indul majd ciklus. Kamatcsökkentést nem lépnek meg, ha mégis, akkor egy 25 bázispontos lépés jöhet. A piac ezt már beárazta, sőt, idén még további két vágást sem tart kizártnak. Jerome Powell, a Fed elnöke azonban úgy nyilatkozott, hogy a fogyasztó köszöni szépen jól van, és ők adják a gazdaságot.

A kilátások tovább romlottak az EU-ban, öt éve nem látott alacsony ütemű az 1,2 százalékos növekedés – mondta Pálffy Gergely, a Raiffeisen Bank Európai Unió szakértője. A tavalyi év második felétől a növekedés csak a belső erőforrásra támaszkodik, a külkereskedelem fékezi a bővülést, ez pedig elsősorban a feldolgozóipar számára kedvezőtlen. A termelési várakozások már fél éve folyamatosan romlanak. A munkaerőpiac ráadásul a szűk kínlat miatt rendkívül feszes és a gazdaság lanyhulása a béremeléseket is fékezheti, ez pedig a jelenleg jól teljesítő beruházásokra és lakossági fogyasztásra is rányomhatja a bélyegét. A feldolgozóipar bukdácsolása a szolgáltatásokba is átszivároghat, ami szintén kedvezőtlen az összkép szempontjából. A negatív tendenciákat erősíti a kereskedelmi háború miatt kialakult bizonytalanság. Az infláció továbbra is elmarad a céltól, mindössze 1,2 százalék, ennek harmadát ráadásul az energiaárak adják, vagyis a maginfláció 0,8 százalék. Pálffy Gergely hangsúlyozta: hosszútávon is éppencsak 1 százalék feletti az inflációs várakozás. Nem véletlen, hogy felmerül az Európai Központi Bank (EKB) lazításának lehetősége, a következő elnöki tisztséget betöltő Christina Lagarde azonban azt nyilatkozta, hogy nem áll a monetáris irányváltás útjába, ami nyugtatja a piacokat. Az EKB lehetőségei azonban limitáltak. Egyrészt betéti kamatot vághatnak, a jelenlegi -0,4 százalékot 10 bázisponttal csökkenhetik, a piac szeptemberben várja a vágást. Másodsorban az új elnök – várhatóan Christina Lagarde – az év végén, 2020 elején újraindíthatja az állampapírvásárlásokat, ezzel azonban csak kismértékben avatkozhat bele a monetáris politikába az EKB, mivel már most is a kapacitási korlát közelében van az európai jegybank. A Raiffeisen Bank elemzője Olaszország különleges helyzetére hívta fel a figyelmet, ahol GDP-arányosan 130 százalékos az államadósság, és a banki kitettségek is nagyon magasak, ráadásul a helyi bankszektor kezében van az államadósság kétharmada.