Fals hírek szivárogtak ki a G7-csúcsról

A G7 vezetői szombat este egyetértésre jutottak abban, hogy

az elsődleges célkitűzés továbbra is az, hogy Irán ne tehessen szert atomfegyverre, és csökkenjen a feszültség a Perzsa-öböl térségében.

A G7-csoport idei elnökeként a francia államfő kapott felhatalmazást arra, hogy a tanácskozáson elhangzottak alapján tárgyalásokat folytasson az iráni hatóságokkal – közölte a forrás, aki további részleteket nem árult el.

Macron hónapok óta vezető szerepet tölt be abban, hogy megpróbálják megmenteni a 2015-ben Iránnal aláírt atomalkut, amelyből az Egyesült Államok tavaly májusban kilépett. A francia elnök éppen a biarritzi csúcstalálkozó előtt, pénteken Párizsban fogadta Dzsavád Zaríf iráni külügyminisztert.

Diplomáciai források szerint a biarritzi csúcstalálkozót megnyitó vacsorán megállapodtak abban is, hogy

meg kell erősíteni a párbeszédet és az együttműködést Oroszországgal, de azt túl korainak ítélték meg, hogy Moszkvát ismét felvegyék soraikba és G8-csoportként folytassák működésüket.

Eltérő a véleménye Észak-Korea újabb rakétatesztjéről az amerikai elnöknek és a japán miniszterelnöknek: vasárnap Biarritzban Donald Trump úgy vélte Phenjan nem sértett semmiféle megállapodást, Abe Sindzó megítélése azonban ezzel ellentétes volt.

A francia és az amerikai elnök tagad

Donald Trump amerikai elnök cáfolta vasárnap, hogy bármilyen Iránnak szóló, „közös üzenetet” megvitattak volna a világ legfejlettebb ipari országait tömörítő G7-országcsoport csúcstalálkozóján Biarritzban, a francia államfő pedig kijelentette, hogy nem kapott „hivatalos megbízást” a közvetítésre, mindegyik ország folytatja a saját kezdeményezéseit Teherán irányába.

„Trump elnöknek igaza van. A G7 informális klub, nem adunk hivatalos mandátumot egyikünknek vagy másikunknak, ilyen nem létezik. Abban állapodtunk meg tegnap, hogy folytatjuk a cselekvést, mindenki a maga részéről

- mondta sajtótájékoztatóján a francia elnök, aki korábban az LCI hírtelevíziónak azt nyilatkozta, hogy ”közös üzenetet„ fogalmaztak meg a résztvevők az iráni nukleáris kérdésről.

”Megegyeztünk arról, hogy mit fogunk mondani Iránról, közösen, a G7-eknek van üzenetük a céljainkról, és az a tény, hogy ezeket osztjuk, fontos részlet, segít elkerülni a megosztottságot, amely valójában mindenkit gyengít„ – fogalmazott a hírtelevízióban vasárnap délelőtt Emmanuel Macron. ”Két nagyon egyértelmű dologban mindannyian egyetértünk: nem szeretnénk, ha Iránnak nukleáris fegyvere lenne, és ragaszkodunk a térség stabilitásához. Közös üzenetben állapodtunk meg, ami az én szememben értékes, valamint egy akciótervről, amely lehetővé teszi valamelyest az álláspontok kibékítését„ – tette hozzá.

Donald Trump amerikai elnök ezt követően bejelentette, hogy jóllehet támogatja Emmanuel Macron fellépését Irán irányába, az Egyesült Államok saját kezdeményezésekkel lép fel a kérdésben.

Macron hónapok óta vezető szerepet tölt be abban, hogy megpróbálják megmenteni a 2015-ben Iránnal aláírt atomalkut, amelyből az Egyesült Államok tavaly májusban kilépett. A francia elnök éppen a biarritzi csúcstalálkozó előtt, pénteken Párizsban fogadta Dzsavád Zaríf iráni külügyminisztert.

Diplomáciai források szerint a biarritzi csúcstalálkozót megnyitó vacsorán megállapodtak abban is, hogy meg kell erősíteni a párbeszédet és az együttműködést Oroszországgal, de azt túl korainak ítélték meg, hogy Moszkvát ismét felvegyék soraikba és G8-csoportként folytassák működésüket.

Trump és Sindzó eltérő véleményen

Nem örülök ugyan, de Kim Dzsong Un nem sértett semmiféle megállapodást

- mondta Trump a G7-csúcstalálkozó helyszínén, emlékeztetve arra a „jó szándékú” levélre, amelyet a hónap elején kapott. Abban az észak-koreai vezető jelezte: rövidesen folytatni kívánja a tárgyalásokat országa atomprogramjáról az Egyesült Államokkal és Dél-Koreával, egyben „bocsánatot kért” a korábban végrehajtott ballisztikusrakéta-kísérletek miatt.

Abe Sindzó ugyanakkor azt hangsúlyozta, „A rövid hatótávolságú ballisztikus rakéták kilövése az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatainak nyilvánvaló megsértése”.

A KCNA észak-koreai hírügynökség vasárnap jelentette, hogy Phenjan új fejlesztésű, nagy kaliberű rakéta-sorozatvetőt tesztelt az ország vezetője, Kim Dzsong Un személyes felügyelete mellett. A híradás szerint a szombaton végrehajtott teszt sikeres volt. Kim Dzsong Un hangoztatta, hogy „hatalmas fegyverről” van szó. Észak-Koreának folytatnia kell a koreai stílusú stratégiai és taktikai fegyverek fejlesztését – emelte ki a phenjani vezető.

Szakértők szerint az észak-koreai sorozatos rakéta- és egyéb fegyvertesztek célja, hogy Phenjan bővítse mozgásterét az atomprogramjáról folytatott tárgyalások felújítása esetére.

Trump rárepült Kínára

Donald Trump amerikai elnök szerint nem okoz feszültséget a G7-országcsoport Biarritzban összegyűlt vezetőinek körében, hogy az Egyesült Államok kereskedelmi háborúban áll Kínával. Újságírók érdeklődésére Trump határozottan állította:

nem hallott semmi olyasmit, hogy bárki bírálná őt az importvámok kivetése miatt.

Sajtójelentések szerint azonban több ország vezetője aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a kínai-amerikai kereskedelmi vita negatív hatással lehet a világgazdaságra. Boris Johnson brit kormányfő épp vasárnap délelőtt fogalmazott úgy, hogy inkább a kereskedelmi békét kedveli, és nem támogatja importvámok kivetését.

Zuhantak a tőzsdeindexek a pénzügyi piacokon, miután Washington a napokban újabb importvámok kivetését jelentette be, összesen 550 milliárd dollár értékű kínai termékre, válaszul Peking korábbi vámemelésére.

Donald Trump a G7-csúcstalálkozón azt mondta: egyelőre nem tervez újabb intézkedéseket hozni Pekinggel szemben, és nem hirdet szükségállapotot, amely – saját megítélése szerint – felhatalmazná őt arra, hogy elrendelje az amerikai vállalatok távozását Kínából.

Ehhez jogom van, ha akarom, országos szintű szükségállapotot rendelhetnék el. De pillanatnyilag ez nem áll szándékomban

- mondta az amerikai elnök, aki pénteken egy Twitter-üzenetben utalt arra, hogy felszólította az amerikai cégeket, kezdjék el felkutatni a kínai piac alternatíváját, sőt, hozzák vissza az Egyesült Államokba a Kínába kiszervezett termelést.

A Kínával szembeni stratégiája mellett azonban továbbra is kitartott, és azzal vádolta meg Pekinget, hogy évente 300-500 milliárd dollár értékű szellemi tulajdont lop el az Egyesült Államoktól, amely emiatt évente 1000 milliárd dolláros veszteséget szenved el. „Ez szükségállapotnak tekinthető” – jegyezte meg Trump. Kijelentette azt is, hogy végül Kína engedni fog az amerikai követeléseknek, és változtatni fog az Egyesült Államokhoz fűződő kereskedelmi kapcsolatán. „Tárgyalásokat folytatunk. Ők is ugyanannyira akarják a megállapodást, mint mi” – mondta Trump.

Titkos tárgyalások Franciaország és az USA között

Titkos tárgyalások kezdődtek a francia és az amerikai kormány képviselői között a délnyugat-franciaországi Biarritzban tartott G7-csúcstalálkozón az amerikai digitális szolgáltatókra kivetett francia adók ügyében. Ez utóbbiak miatt korábban Donald Trump amerikai elnök ellenlépésként vámokat helyezett kilátásba a francia borokra. A francia sajtó értesülése szerint

a két ország kompromisszumként egy nemzetközi adó kidolgozásában állapodott meg.

A Le Journal du Dimanche című vasárnap megjelenő francia hetilap és a France2 közszolgálati televízió fotókkal illusztrált tudósításban számolt be arról, hogy Bruno Le Maire francia gazdasági és pénzügyminiszter szombaton a Biarritztól mintegy harminc kilométerre található Saint-Pée-Sur-Nivelle-ben található nyaralójában látta vendégül amerikai kollegáját, Steven Mnuchint és Lawrence Kudlowt, a Fehér Ház gazdasági tanácsadóját, akikkel az amerikai internetes óriáscégekre kivetett francia adókról egyeztetnek.

A Google-t, az Amazont, a Facebookot, az Airbnb-t (GAFA) és más hasonló nagyvállalatokat Párizs arra hivatkozva sújtotta ezzel az adóval, hogy túl kevés illetéket fizetnek azokban az európai országokban, ahol székhellyel rendelkeznek. Az érintett cégek diszkriminatívnak nevezték a döntést, az amerikai elnök pedig ellenlépéseket helyezett kilátásba, egyebek mellett a francia borok vámjának megemelését. A Lawrence Kudlowt által „nagyon nagy hibának” nevezett, 2019. január 1-én életbe lépett francia adók az amerikai szolgáltatók forgalmának mintegy három százalékát teszik ki.

A francia sajtó szerint a kompromisszumkeresés érdekében a francia kormány az amerikai fél által elfogadhatóbbnak tekintett megoldást tett le az asztalra Biarriztban, és azt Emmanuel Macron francia és Donald Trump amerikai elnök szombati munkaebédjükön jóváhagyta.

Az elképzelés szerint a francia adót egy nemzetközi adó váltaná fel, amelyen a párizsi székhelyű Gazdasági és Együttműködési Fejlesztési Szervezet (OECD) már dolgozik, és amelyet a jövő év elejére véglegesít. A francia kormány jelezte, hogy visszavonja a francia adót a nemzetközi adó elfogadása esetén, ezzel a Párizs és Washington eltemethetné a kérdésben a csatabárdot.

Az OECD javaslata október végére készül el, és nemcsak a GAFA-cégeket, hanem valamennyi olyan nagyvállalatot érintene, amely a piacát nem kizárólag abban az országban fejleszti, amelyben az állandó székhelye található, és úgynevezett adóoptimalizálását gyakorol.

Miután a francia és az amerikai elnök az elvi kérdésekben megállapodott, a két kormány képviselői között vasárnap délelőtt folytatódott az egyeztetés, amely a francia sajtó értékelése szerint azt tükrözi, hogy mindkét fél támogatja az előrelépést a kérdésben.