Kamatvágással segítheti a gazdaságot a Fed

Szerdán a Federal Reserve (Fed) a piaci várakozások szerint – július után – újabb 25 bázisponttal az 1,75–2,0 százalékos sávba csökkentheti az alapkamatot. Az ezt alátámasztó tényezők közül a legfontosabb a növekedés lassulása, valamint a kereskedelmi háborúnak a vállalati profitokra és a beruházási aktivitásra gyakorolt negatív hatása. Bár az elmúlt két negyedévben az amerikai gazdaság az erős fogyasztásnövekedés miatt rendre felülteljesítette az elemzői várakozásokat, a második negyedévben már negatív volt a beruházások és a nettó export hozzájárulása a növekedéshez. Ráadásul az előretekintő bizalmi indikátorok többsége egyaránt a gazdaság további lassulására mutat, amit megerősít az ipari termelés és a gyártói megrendelések romlása is – húzta alá Módos Dániel, az OTP Elemzési Központjának stratégája.

Ennek ellenére az elmúlt hetek jegybankári nyilatkozataiból az szűrhető le, hogy a döntéshozók nem egységesek a további lazítás mértékét illetően. A robusztus fogyasztásnövekedés, a 2,4 százalékon álló maginfláció és a feszes munkaerőpiaci kondíciók egyelőre afelé mutatnak, hogy a gazdaság lassulása átmeneti, és a következő egy évben kicsi a valószínűsége a recessziónak. A várakozások szerint a következő egy évben – a mostani várt vágással együtt – négy kamatcsökkentésre számít a piac. A kamatvágásoknál erőteljesebb lazító intézkedést azonban egyelőre nem kell várni a Fedtől, mivel a gazdaság helyzete ezt még nem indokolja.

Pénteken a hazai fizetési mérleg második negyedéves számaival ismerkedhetünk meg. A fizetési mérleg most azért fontos, mert a korábbi évek magas többlete és a gyorsan csökkenő adósságmutatók – az, hogy a bruttó külső adósság a GDP 120 százalékáról 60 százalék alá, a nettó külső adósság 60 százalékról 10 százalék alá, a bruttó külső devizaadósság pedig 90 százalékról 30 százalék környékére csökkent – hozzájárultak a magyar gazdaság sebezhetőségi és hitelminősítői megítélésének javulásához, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) mozgásterének növekedéséhez, és időről időre felértékelődési nyomás alá helyezték a forintot.

A teljes cikket a Világgazdaság hétfői számában olvashatja