Külföldi vállalatokra várhat a munkahelyteremtés feladata

Magyarország kedvelt célpontja lehet a külföldi vállalatoknak. Azonban minden előny mellett, amit az új technológia, a magasabb bérek jelentenek, megvan a veszélye annak is, hogy a képzett munkaerőt az alacsonyabb bért fizető hazai vállalkozásoktól vonják el az új beruházások.

Ugyanakkor a magyar kisvállalkozások azon képzett munkaerőt kötik le, amikre a külföldi vállalatoknak szüksége lehet. Ennek szabályozása, bizonyos fokú egyensúly megteremtése eddig még megoldatlan.

Az Állami Számvevőszék csütörtökön közzétett elemzésében 2010 és 2017 között lezajlott munkahelyteremtési folyamat alakulását szemléltette. A kormány 2010-ben azt a célt tűzte ki a Nemzeti Együttműködési Programban, hogy 2020-ig egy millió új munkahelyet kell létrehozni – akkoriban 3,7 millió volt a foglalkoztatottak száma, míg napjainkban már több mint 4,5 millió.

A feldolgozóiparban hiányoznak a legtöbben

Az összes álláshelyhez viszonyítva a legtöbb betöltetlen állás a feldolgozóiparban volt (22,9 ezer fő), ami 7,6 ezerrel volt több, mint 2016. végén.

– áll az ÁSZ jelentésében. A KSH adatai szerint azonban ez a hiány nem okoz különösebb problémát, hiszen az ipari termelés folyamatosan bővül.

A további munkahelyteremtés egyik legfontosabb ösztönzőjeként a külföldi befektetéseket említi az ÁSZ jelentése, melyek termékminőség javulást és magasabb jövedelmeket hozhatnak magukkal. Egyúttal a versenyképességünk is javul. A kis- és középvállalkozások helyzetének javítását is célként határozza meg.

A munkaerőhiányt megszüntetni nem lehet, de a kezelésére több út is van

Mintegy 200-250 ezer ember hiányzik a munkaerőpiacról, ami nagyban akadályozza a hazai vállalkozások beruházásait. Ennek ellenére a magyar gazdaság jól teljesít, és ha a hiány kezelésének lendülete fennmarad, ezen a téren nem is lesz probléma – írta korábban a Világgazdaság.

A hazai költségvetési forrásokat összegezve megállapítható, hogy az elemzett időszakban a költségvetésből a befektetésösztönzésre összesen 185,3 milliárd forintot fordítottak a „beruházásösztönzési célelőirányzatból” és 46,3 milliárd forintot a Munkaerőpiaci illetve a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból.

Mindezt úgy ítéli meg a hivatal, hogy

a kitűzött célok kevesebb állami támogatással is tarthatók lehetnek.

Ez alapján – mutat rá az ÁSZ – „tere van annak, hogy a költségvetési és uniós támogatásokat a kormányzat a növekedési célokat hatékonyabban szolgáló eszközzé alakítsa át. A fenntartható, kiegyensúlyozott növekedés érdekében hatékonyabb, tudatosabb, szelektív támogatási politika kialakítására van szükség.”

„Üres” munkahelyek is létrejönnek

Arra nem tér ki egyértelműen a jelentés, hogy a támogatásokat igénybe vevő cégek vállalásairól miért nem készültek összegző elemzések, kimutatások, így nem egyértelmű, hogy pontosan, a pályázati feltételeknek megfelelően használták-e fel a támogatásokat.

Égetőbb kérdés, hogy a feldolgozóiparban és más területeken keletkezett munkaerőhiányt milyen módon lehetne csökkenteni. A probléma 2015-ben már látható volt, azóta pedig továbbra is jönnek létre olyan munkahelyek, amikre nem biztos, hogy találnak az adott régióban megfelelően képzett munkaerőt.

Arról nincsenek pontos adatok, hogy a munkaerőhiánnyal küzdő ágazatokban pontosan hány állás maradt betöltetlen, mert a munkaadóknak nincs törvényi kötelezettségük beszámolni erről.