Nőtt a lakásbuborék veszélye

Érdemben nőtt tavaly óta egyes euróövezeti városokban az ingatlanpiaci buborék kialakulásának veszélye, mert az ultraalacsony kamatszintek még feljebb hajtották az árakat. A UBS ingatlanbuborék-indexe szerint az euróövezetben és a világon is Münchent fenyegeti a legnagyobb buborék. Bajorország fővárosa 2,01 ponttal vezeti az index listáját, amelyben 1,5 fölötti pontszám már buborékot vagy annak súlyos veszélyét jelenti. Európában három nagyváros található még a listán hasonlóan magas pontszámmal: Párizs, Amszterdam és Frankfurt.

A „Big Smoke” már nincs a veszélyzónában

Noha Londont a világ legdrágább városai között jegyzik, a túlfűtött ingatlanpiacon már hátrébb foglal helyet a kockázatokat tekintve. Az Európai Unióban összességében ennek az ellenkezője figyelhető meg.

Az ingatlanárak alakulásán már látszik a Brexit-hatás: London négy év után kikerült a veszélyeztetettek kategóriájából, az átlagos négyzetméterárak 2016 tavasza, a Brexit-szavazás óta lassan, de biztosan csökkennek. A hongkongi ingatlanpiac, amely éveken át dobogós volt a listán, szintén hűlt valamelyest tavaly óta.

Az alacsony kamatkörnyezet kettős hatású: egyrészt rendkívül olcsó lakáshiteleket biztosít, ami fizetőképes keresletet teremt, másrészt a nagybefektetők kötvények és részvények helyett inkább ingatlant vesznek, ha érdemi hozamokat akarnak elérni. Az ingatlanpiac a bérbeadáson keresztül átlagosan évente akár 6-8 százalékos megtérüléssel kecsegtet, ami a mostani hozamsivatag idején kiemelkedőnek számít.

A UBS befektetési igazgatója, Mark Haefele úgy fogalmazott: globálisan a növekedési bizonytalanság fontosabb az alacsony kamatoknál, tehát a befektetők az aggodalmakra koncentrálnak a megtérülés helyett. „Kivétel ez alól az euróövezet, ahol az ultraalacsony kamatok még mindig képesek fűteni a piacot.” Ugyanakkor látható, hogy a korábban a túlfűtöttség jeleit mutató városokban, Stockholmban és Londonban – akár hatósági eszközökkel – sikerült megfékezni az árak emelkedését. Ugyanez történt Hongkongban is, bár nagy kérdés, hogy a mostani tüntetéshullám milyen hatással lesz a piacra.

A teljes cikket a Világgazdaság csütörtöki számában olvashatják