A bérnyomás miatti infláció növekedése mellett
nő a magyar hazai össztermék (GDP) a tavalyi 5,1 százalék után – írta a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Gazdasági kilátások címmel, fél évente megjelenő kiadványában.
Az OECD-hez hasonlóan a Moody's is jó véleménnyel van a magyar gazdaság növekedéséről. A harmadik negyedévben 5 százalékkal nőtt a GDP az egy évvel korábbihoz képest.
A párizsi székhelyű szervezet előző, májusi előrejelzésében lassabb, 2019-re 3,9 százalékos, jövőre pedig 3 százalékos gazdasági növekedéssel számolt.
Az OECD szerint még a 2021-ben várható 3,1 százalékos gazdasági növekedés is elég nagy ütem ahhoz, hogy bővüljön a foglalkoztatottság és csökkenjen a munkanélküliség.
Az OECD az idei inflációs várakozását 3,0 százalékról 3,3 százalékra, a jövő évit 3,8 százalékról 3,4 százalékra módosította, 2021-re 4,1 százalékot vár.
A jelentés összeállítói szerint a gazdasági növekedés hajtóereje a lakossági fogyasztás, amelynek bővülési üteme erős a foglalkoztatottság növekedése, a bérek emelkedése, a fogyasztói bizalom rekord magas szintje, a lakásvásárlási támogatás és a nagyon laza monetáris politika miatt.
Más beruházásokat az EU strukturális alapjainak erőteljes felhasználása, a kereslet hajtotta termeléskapacitás bővülése, az exportorientált autóiparban a külföldi működőtőke-befektetés (FDI), valamint a monetáris politika támogat.
A külföldi kereslet mérséklődésével lassult az export, az import ugyanakkor továbbra is nő az erős belső kereslet miatt.
A munkanélküliség történelmi mélypontnak számító szintre, 3,5 százalék alá került, miközben 2019 második felében rekordszintre emelkedett a foglalkoztatottság a magánszektorban tapasztalható erős munkahelyteremtés hatására. Az élelmiszer- és energiaárak nélkül számított maginfláció 3 százalék alá süllyedt az alacsonyabb energiaárak hatására. A gyengülő forintnak inflációnövelő hatása van – írták.
Az OECD a kockázati tényezők közé sorolta egyebek mellett a vártnál nagyobb béremelkedést, amely növekvő inflációs várakozásokkal jár, továbbá azt, hogy a gazdasági növekedést gyengíti a lassuló exportbővülés. Ellenkező hatása van ugyanakkor az importárak vártnál enyhébb emelkedésének, ami visszafoghatja a hazai árak növekedését.
Az OECD szakértői arra számítanak, hogy a lakossági fogyasztás a tavalyi 4,8 százalék után idén a májusban várt 4,6 százalék helyett 4,8 százalékkal, jövőre 4 százalék helyett 4,1 százalékkal bővül. Az OECD csütörtöki előrejelzésében a lakossági fogyasztás növekedését 2021-ben 3,7 százalékra tette.
A kormányzati kiadások a tavalyi 0,9 százalékos növekedés után idén 1 százalékkal, jövőre 1,8 százalékkal, 2021-ben 1 százalékkal nőnek. Májusban az idei kormányzati kiadásnövekedést 1,1 százalékra tette az OECD, a jövő évre vonatkozó adat megegyezik a most közölttel.
A beruházások növekedésének üteme tavaly 17,1 százalék volt, az idei ütemet 10,2 százalékról 16,2 százalékra, a jövő évit 4,3 százalékról 4 százalékra változtatta az OECD, és ugyancsak 4 százalékot vár 2021-re.
A munkanélküliségi ráta az OECD prognózisa szerint tovább csökken, a tavalyi 3,7 százalék után idén 3,4 százalék, 2020-ban 3,2 százalék lesz, és 2021-re 3,1 százalékra csökkenhet.
Lassabb export- és importbővüléssel számol az OECD, mint korábban. Az áruk és szolgáltatások exportja tavaly 4,3 százalékkal nőtt. Az idei ütem a májusban várt 5,8 százalék helyett 5 százalék, jövőre 5,4 százalék helyett 3,9 százalék lesz, majd 2021-ben 5 százalékra gyorsul a bővülés.
Az import értéke tavaly 6,8 százalékkal nőtt. Idén a májusban várt 6,4 százalék helyett 5,5 százalékkal, jövőre 6,4 százalék helyett 4,5 százalékkal bővül, és 2021-ben már 5,3 százalékkal nő.
A folyó fizetési mérleg hiánya tavaly a GDP 0,6 százaléka volt. Idén a májusban várt egyensúly helyett 0,7 százalék hiánnyal számolnak, jövőre 0,7 százalék hiány helyett 0,9 százalék deficittel, 2021-ben pedig 1 százalék mínusszal.
A maastrichti kritériumok alapján számított, tavalyi GDP-arányos államadósság 70,2 százalék volt. Az OECD az idei évi hiányt a májusban várt 68,5 százalékról 67,2 százalékra, a jövő évit 66,8 százalékról 65,3 százalékra módosította, 2021-re pedig további csökkenésre, 63,1 százalékra számít.
Rontotta idei növekedési előrejelzését a párizsi székhelyű Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.