A nyugdíjas infláció 9,1 százalék lehet – a fogyasztói árindex 9 százalék – a 2014 és 2019 közötti öt évben, míg a tényleges nyugdíjemelés 15,4 százalék, ami azt jelenti, hogy a járadékok 5,8 százalékkal gyorsabban emelkedtek az áraknál – derült ki a Világgazdaság kalkulációjából.
Az előzetes nyugdíjemeléseket kumulálva alapvetően 13,9 százalékos járadékemelkedéssel lehetne számolni, de a szabályok szerint, ha az infláció magasabb az előrejelzésnél, akkor az ellátásban részesülők kiegészítésre jogosultak.
A múlt héten a nyugdíjasok több érdekvédelmi szervezete felszólalt amiatt, hogy a nyugdíjemelés mértékét 2,8 százalékban határozta meg a kormány, miközben a Magyar Nemzeti Bank szerint várható infláció ennél számottevően magasabb, 3,4 százalék lehet.
A Pénzügyminisztérium sajtóosztálya lapunk kérdésére azt írta, hogy a kormány megvédi a nyugdíjak vásárlóerejét, ezért az ellátások a költségvetési törvény értelmében az infláció mértékével emelkednek, a kiegészítő nyugdíjemeléshez szükséges forrásokat maradéktalanul biztosítja a költségvetés.
A nyugdíjasok helyzetének javításához a nyugdíjemelés módszerét kellene módosítani, és be kellene vezetni a svájci indexálást
– mondta a Világgazdaságnak Farkas András, a Nyugdíjguru alapítója. Ezzel részlegesen megakadályozható lenne, hogy a nyugdíjak relatív vásárlóereje leszakadjon az aktív dolgozók nemzetgazdasági átlagkeresetének gyorsan emelkedő vásárlóerejétől. A szakértő hozzátette: köztes megoldást jelenthet a nyugdíjak sávos emelése, aminél az alacsonyabb nyugdíjakat nagyobb mértékben emelnék, mint a nagyobb összegű ellátásokat, így összességében a költségvetés terhe sem nőne.
A teljes cikket a Világgazdaság csütörtöki számában olvashatja!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.