BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Az alappályát követheti az infláció

A tavalyi átlagos fogyasztói árindex 3,3 százalék lehetett a Világgazdaság elemzői konszenzusa szerint, amely megegyezik a Magyar Nemzeti Bank várakozásával.

Tavaly 3,3 százalék lehetett az átlagos infláció a Világgazdaság elemzői konszenzusa szerint, decemberben fél százalékponttal, 3,9 százalékra erősödhetett az éves alapon mért fogyasztói árindex. A Központi Statisztikai Hivatal kedden teszi közzé a 2019-es átlagos inflációs tényadatot.

A konszenzusunk szerint

a maginfláció szintje decemberben a novemberivel megegyező, 4 százalék lehet, az adószűrt mutató enyhe, 0,1 százalékpontos emelkedést mutathat, elérheti a 3,7 százalékot.

A szakértők válaszainak összegzéséből az derül ki, hogy idén 3,4-3,5 százalékra emelkedhet a fogyasztói árindex, ez 15 bázisponttal magasabb, mint az egy hónappal ezelőtti felmérésünk eredménye, vagyis egyértelműen erősebb árnyomásra számítanak az elemzők. Ebben szerepe lehetett annak is, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 0,1 százalékponttal – 3,4 százalékra – emelte az idei inflációs prognózisát az alappálya decemberi frissítésekor.

Az infláció várható erősödése mögött az energiaárak változása és tavalyi alacsony bázisa húzódhat meg
Fotó: Andrey Rudakov/Bloomberg via Getty Images

Az MNB előrejelzése szerint konszenzusunknál kissé erőteljesebb, 4 százalék volt a pénzromlás decemberben, az éves átlag pedig megegyezik a felmérésünkben foglalt 3,3 százalékkal. Mivel az alappályához képest nem várható jelentős eltérés, a január végi kamatdöntő ülésen nem valószínű, hogy lép a jegybank. Ha a monetáris politikán finomít az MNB, akkor azt várhatóan a márciusi frissített előrejelzés ismeretében teheti meg.

Az infláció további erősödését – novemberhez hasonlóan – az energiaárak változása és tavalyi alacsony bázisa határozhatja meg – mondta lapunknak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. A maginfláció ugyanakkor csökkenhet – a szakértő szerint 3,9 százalékra mérséklődhet az alapfolyamatokat megragadó mutató –, ami enyhülő árnyomást jelez. Virovácz Péter nem vár monetáris reakciót a Magyar Nemzeti Banktól. Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportjának vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy az erőteljes belső kereslet, a bérek növekedése és a gyenge forintárfolyam az infláció erősödését hozhatja el, ezt ugyanis csak részben képes ellensúlyozni az alacsony importált infláció, ráadásul az olajárak ez utóbbit is megdobták az év végére.

A teljes cikket a Világgazdaság hétfői számában olvashatja

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.