Elemzők sem vártak változást kedden a monetáris kondíciókban. A jegybanki alapkamat 2016. május 25. óta 0,90 százalékon áll.
Kiemelt figyelem övezte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának keddi kamatdöntő ülését, miután januárban 4,7 százalékra ugrott az infláció, majd Nagy Márton, az MNB alelnöke kijelentette:
a jegybank kész minden eszközt bevetni, hogy visszaterelje az inflációt a toleranciasávon belülre.
Előző, januári ülésén a monetáris tanács nem változtatott sem az alapkamat 0,90 százalékos szintjén, sem a kamatfolyosón. A jegybanki alapkamat 2016. május 25. óta 0,90 százalékon áll. Elemzők úgy vélték, hogy a jegybank egyelőre nem változtat sem az alapkamaton, sem az egynapos betéti kamaton.
A forintárfolyamtól és a februári inflációs adattól függ, hogyan alakulnak a kondíciók márciusban – derült ki a Világgazdaság körkérdéséből.
Új elemek a jegybanki közleményben – írja kommentárjában Varga Zoltán az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzője. Mint írja: az utolsó bekezdésben fontos kiegészítést olvashattunk, erre korábban Nagy Márton alelnök is utalt: „A Monetáris Tanács legközelebb a márciusi Inflációs jelentés keretében fogja átfogóan értékelni a makrogazdasági folyamatokat, amelyre alapozva meghatározza, hogy milyen mértékű lépésre van szükség az inflációs cél elérése érdekében. Amennyiben az inflációs kilátások tartós megváltozása indokolttá teszi, a Monetáris Tanács kész minden rendelkezésére álló eszközt alkalmazni.” Változott tehát a közlemény hangvétele, míg a januári inkább galamb-hangvételűnek volt mondható, most ismét semleges álláspontra helyezkedett a jegybank az inflációval kapcsolatban. Ugyanakkor a prognózis egyelőre változatlan: „A fogyasztóiár-index 2020 első negyedévének végére visszatér a toleranciasávba, és az előrejelzési horizont második felében a 3 százalékos inflációs célon stabilizálódik. Az inflációs várakozások továbbra is horgonyzottak. Az adószűrt maginfláció 2020 első negyedévében a jelenlegi szintje közelében alakul, majd ezt követően fokozatosan mérséklődik.” Ezen kívül a döntéshozók felhívták rá a figyelmet, hogy a koronavírus terjedése tovább fokozhatja a reálgazdasági és pénzpiaci bizonytalanságokat. A vírus terjedése a globális növekedési kilátások újbóli romlását és a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülés felerősödését okozhatja.
Jelentősen csökkent a devizaswapok állománya.
Január közepe óta összesen 331 milliárd forinttal csökkentette a jegybank a forintlikviditást nyújtó devizaswap-állományt, mely hozzájárulhatott a bankközi kamatok emelkedéséhez. Az első negyedévre megcélzott, kiszorítandó likviditás 3-500 milliárd forint, de várhatóan a második negyedévre csökkenteni fogják. Erre a bejelentésre a következő, március 24-én esedékes kamatdöntő ülésen kerül majd sor, akkor megismerhetjük a friss inflációs jelentés keretszámait, és várhatóan sajtótájékoztatót is fog tartani az MNB.
7 éves csúcson az infláció.
Januárban – éves bázison – 4,7 százalékkal emelkedett a fogyasztói árindex, ilyen lendületes növekedésre utoljára 2013 elején volt példa. A januári inflációs számok megjelenését követően Nagy Márton alelnök jelezte, hogy mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy az visszatérjen a toleranciasávba, és az utóbbi időszakban emelkedtek az inflációs kockázatok. Kitért a forintlikviditást nyújtó devizaswapok kérdésére is, és leszögezte, hogy tudatosan csökkentették az elmúlt hetekben a likviditást. Nincs könnyű helyzetben a jegybank, hiszen egyrészt a felfelé mutató inflációs kockázatot növelő forintgyengülést, másrészt a bankközi kamatok túlzott emelkedését is igyekszik fékezni, viszont a két folyamat egymással szemben áll.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.