Újból padlót fogott a japán gazdaság

Nem volt meglepő a japán GDP zsugorodása a tavalyi utolsó három hónapban, de a negyedéves bázison 1,6 százalékos visszaesést nehéz lenne a vámháborúra fogni. A rendkívül gyenge adat hátterében a fogyasztás és az export áll: ugyanez a két tényező okozhatja a következő japán recessziót is.

Az októberi 2 százalékpontos áfaemelés után várható volt, hogy nagyot esik a fogyasztás, de arra nem számított senki, hogy az emelés előtt a fogyasztók nem töltik fel a tartalékaikat, arra pedig pláne nem, hogy utána sem pattan fel a dinamika. Márpedig a kiskereskedelmi forgalom nem talált magára, november óta minimális korrekciót is alig látni az adatokban.

Ennek hátterében már ott állhat a vírus is:

ugyan a japán fegyelmezett társadalom, de a járvány okozta aggodalom kiválthatja a kereslet visszaesését és a fogyasztói bizalom megroppanását is.

Mivel a japán kormány nem bízhat a fogyasztásban, az export lehet a másik fő faktor, amely a pozitív tartományban tarthatja a GDP-adatot.

Itt viszont még rosszabb a helyzet. A kivitel az év végére akkorát zuhant, hogy már csökkenti a nemzeti összterméket: az utóbbi három év legnagyobb külkereskedelmi mérleghiányát hozta össze a gazdaság decemberben.

A japán termékek iránti külső kereslet drasztikus csökkenését csak részben lehet a kereskedelmi feszültségekre fogni: az export már bő egy éve minden hónapban esik, ilyen durván még a kínai export sem szenvedte meg a vámháborút.

Az elemzők is csak találgatják ennek okát: a japán áruk vélhetően sokat veszítettek külföldön a versenyképességükből, esetleg a japán cégek nem tudtak hatékonyan átállni új technológiákra.

A problémákat Abe Sindzó kormányfő és jegybankára, Kuroda Haruhiko is látja: nem véletlen a japán történelem legnagyobb monetáris és fiskális stimulusa.

A teljes cikket elolvashatják a Világgazdaság pénteki számában