A magyar módszert követi az unió

Magyarország gyakorlatát vette át az Európai Unió a koronavírus miatti likviditási nehézségek kezelése terén azzal, hogy a nemzetközi számviteli sztenderdek szerint nem minősítette jelentősen megnőtt hitelkockázatnak a lakosság és a vállalatok banki hiteltörlesztési moratóriumát – áll a Magyar Nemzeti Bank közleményében.

Az MNB a koronavírus által okozott gazdasági károk mérséklése érdekében, a járvány magyarországi megjelenése után azonnal javasolta Magyarország Kormányának a tőke-, és kamatfizetési moratórium elrendelését. A kormány határozott, bátor és gyors intézkedése (megfelelő rendeleteinek kiadása) a lakosság és a vállalkozások likviditási nehézségeinek megelőzését/enyhítését szolgálta, a bankszektor stabilitásának megőrzése mellett.

A jegybank a kezdetektől azt a szakmai álláspontot képviselte, hogy önmagában ez a moratórium nem okozza az ügyletek IFRS9 sztenderd szerinti „hitelkockázatban bekövetkezett jelentős növekedését”, vagyis a stage2-es besorolást. Ezt a szakmai álláspontot ezután az Európai Unió (EU) is magáévá tette.

Ennek figyelembevételével fogadták el és kommunikálták az uniós felügyeleti hatóságok – az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) és az Európai Bankhatóság (EBA) az európai szinten támogatott irányelveket a koronavírus okozta rendszerszintű gazdasági károk kezelése érdekében meghozott általános moratóriumok prudenciális kezelésére.

Az IFRS 9 a pénzügyi intézmények jelentős része – így a hitelintézetek, tőkepiaci szereplők – által kötelezően alkalmazandó nemzetközi pénzügyi beszámolási sztenderdek szerinti számviteli nyilvántartás. Ennek segítségével kell 2018 óta besorolniuk az adott intézményeknek a különböző pénzügyi eszközeik (instrumentumaik) kockázatosságát.