Kamatos kamatot fizethetnek a románok

A bukaresti kormány legalizálja az uzsorát. Átverés. Ilyen és ezekhez hasonló vélemények láttak napvilágot azóta, hogy a román kormány a múlt héten – azonnal hatályba lépő – sürgősségi rendeletet fogadott el a hiteltörlesztés felfüggesztéséről. A kisebbségben kormányzó liberális Ludovic Orban vezette kabinet rendelkezése számos feltételhez köti a koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe került természetes és jogi személyek hiteltörlesztésének befagyasztását, legfeljebb kilenc hónapig terjedő időszakra. Az intézkedés a várakozásokkal ellentétben nem terjed ki automatikusan valamennyi hitelesre, hanem egyénenként és cégenként igényelni kell a hitelintézetektől.

Sokan már azt a feltételt is abszurdnak tartják, hogy az adósok nem rendelkezhetnek hátralékkal, tartozással a kölcsön felfüggesztését célzó kérvény beterjesztésekor.

Jelentős akadály, hogy a törlesztési moratórium csak a – március 16-án életbe lépett, egy hónaposra tervezett – sürgősségi állapot idején igényelhető, holott minden számítás szerint munkavállalók, cégek száz­ezrei csak a következő hetekben-hónapokban kerülnek igazán nehéz helyzetbe.

Ezt támasztják alá a bukaresti munkaügyi minisztérium adatai is, amelyek szerint eddig 400 ezer romániai munkavállalót küldtek kényszerszabadságra, számuk azonban várhatóan eléri majd az egymilliót. Az is meglehetősen tág fogalom, hogy azok a hitelesek élhetnek a törlesztés halasztásának lehetőségével, akiknek a jövedelmét közvetve vagy közvetlenül befolyásolta a járvány okozta súlyos helyzet. Leginkább az rettenti el ugyanakkor az érintetteket, hogy a törlesztés felfüggesztésének időszakában esedékes kamatokat tőkésítik és szétosztják a törlesztés fennmaradó időszakára, tehát a későbbi törlesztőrészletek nagyobbak lesznek az eredetieknél.

„Ez esetben nem beszélhetünk az adósoknak nyújtott kedvezményről, hiszen kizárólag a bankok a kedvezményezettjei ennek a rendelkezésnek. Miután a kamatot helyezik előtérbe, amely a következő időszakban várhatóan emelkedni fog, gyakorlatilag a lakosság bevonásával előfinanszírozzák a pénzintézetek profitját. Ezáltal a hitelesek még inkább eladósodnak a ránk szakadó súlyos gazdasági válság közepette” – fejtette ki érdeklődésünkre Radu Soviani bukaresti gazdasági elemző, szakújságíró.

Becslések szerint egy ötéves futamidőre felvett, tízezer eurós személyi kölcsön törlesztőrészlete mintegy 3700, míg egy 60 ezer eurós jelzáloghitelé 13 ezer forintnak megfelelő összeggel emelkedne havonta kilenc hónapos halasztás esetén.

A teljes cikk a Világgazdaság keddi számában olvasható