Jóval kevesebbet vásároltunk húsvétkor

A húsvét előtti bevásárlási időszak éves alapon több élelmiszer-kiskereskedelmi hálózatnál is számottevő forgalmi visszaesést hozott, amelynek mértéke április első felében 8-10 százalékos, közvetlenül az ünnep előtt, nagycsütörtökön és nagyszombaton pedig 10-15 százalékos volt, miközben a tranzakciószám is 25-30 százalékkal csökkent

– értesült iparági forrásokból a Világgazdaság. Ez az üzletláncok szempontjából azt jelenti, hogy hiába ugrott meg az egy vásárlásra jutó kosárérték, a kijárási korlátozások miatt a fogyasztók jóval ritkábban, összességében pedig kevesebbet költöttek.

A napi bevásárlások egyre kevésbé jellemzők, a többség a járvány miatt hetente kétszer vagy annál is ritkábban megy boltba. Ezzel összefüggésben a húsvéti bevásárlás a korábbi évekkel ellentétben az idén nem töltött ki csaknem két teljes hetet, hanem mindössze három napra koncentrálódott: múlt hét szerdára, csütörtökre, majd a nagypénteki munkaszünet után nagyszombatra.

Lapunk úgy tudja, hogy a tavaly áprilisi bázistól a hónap első felében összességében a hipermarketek maradtak el kevésbé, sokan alighanem abban bízva választották a legnagyobb alapterületű üzleteket a szupermarketek, diszkontok, kisboltok helyett, hogy egyrészt lehetőleg mindent megkapjanak egy helyen, másrészt könnyebben megtarthassák másoktól a javasolt kétméteres távolságot. Csakhogy

közvetlenül húsvét előtt fordult a kocka, és a többség újra a lakóhelyéhez közeli boltokat részesítette előnyben a hipermarketekkel szemben.

A negatív húsvéti kiskereskedelmi trendhez az is hozzájárul, hogy a veszélyhelyzet kihirdetését követő másfél hetet a karácsonyi szezont idéző vásárlói roham jellemezte. Abban a kiemelt időszakban a megszokottnak a két-háromszorosa is lehetett a forgalom, amely utána törvényszerűen visszaesett, hiszen a többség alaposan betárazott alapvető élelmiszerekből, háztartási vegyi árukból.

A teljes cikk a Világgazdaság keddi számában olvasható