Rázós szakaszba lépnek a tárgyalások

Az Európai Bizottság által javasolt 750 milliárd eurós Új Generáció Segélyalap koncepciója ígéretesen hangzik, most következik azonban a neheze: a tagállamoknak meg kell egyez­niük a kríziscsomag részleteiről. A Financial Timesnak név nélkül nyilatkozó diplomaták szerint alapvető kérdésekben nincs egyetértés az euróövezet pénzügyminisztereinek csütörtökön esedékes megbeszélése előtt. Megegyezést legkorábban júliusra várnak, amikor Németország veszi át fél évre az Európai Unió elnökségét.

Brüsszel arra alapozza optimizmusát, hogy

egy tagállam se csapta be az ajtót a tárgyalások előtt, annak ellenére, hogy a javaslat szerint az új alap kétharmad részben vissza nem térítendő támogatásokat nyújtana, és az EU közösen vállalna adósságot a finanszírozására

– mondta a Bloombergnek Paolo Gentiloni pénzügyi biztos.

A járvány miatt válságba sodródott gazdaságok javasolt kisegítését illetően „nem merülnek fel az erkölcsi kockázat vagy a strukturális gyengeség kérdései” – jegyezte meg az eurócsoportot vezető Mario Centeno portugál pénzügyminiszter a napokban a The Economist Athénban szervezett online beszélgetésén. A javaslat kritikusai szerint azonban pont ezek a kérdések merülnek fel, hiszen

az alapot a járvány hatásainak leküzdésére hozták létre, de olyan déli államok kapnák a legnagyobb támogatást, amelyek nem tettek meg mindent a növekedésért és a stabilitásért, vagy például Lengyelország, amely sokkal kevésbé sínyli meg a válságot másoknál.

A Financial Times idézte diplomaták szerint félő, hogy a krízisalap olyan államokat fog kisegíteni, amelyek évtizedek óta halogatják a reformokat. Szerintük igazságtalan az elmúlt évek GDP-mutatóihoz kötni a segítséget. Az egyik diplomata úgy vélte: jobb lenne az elosztást ahhoz kötni, hogyan változott az adott ország gazdasági teljesítménye az ősztől tavaszig eltelt időszakban.