Tovább csökkenhet az alapkamat

További 15 bázisponttal, 0,6 százalékra csökkenhet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapkamata a monetáris tanács holnapi kamatdöntő ülésén – vélik a lapunk által megkérdezett elemzők.

Varga Zoltán, az Equilor szenior elemzője szerint a jegybank a továbbiakban kivárhat, de elképzelhető, hogy később tovább csökken az alapkamat.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy inkább szimbolikus a várhatóan összesen 30 bázispontos alapkamat-csökkenés – az MNB júniusban a négy éve és egy hónapja állandó, 0,9 százalékos rátához nyúlt hozzá –, ezért emiatt várhatóan nem száll el az infláció, a gazdaságélénkítésben viszont szerepet játszhat a kamatszintek csökkenése.

Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője rámutatott:

a cseh alapkamat 0,25 százalékos, míg a lengyel irányadó ráta 0,1 százalékos, vagyis a régióban Magyarországon a legmagasabb az alapkamat.

A válság előtt a magyarországinál mindkét országban magasabb volt a ráta, így az MNB-nek mérsékelt lazításra van tere. A CIB Bank elemzője szerint zavart okozna, ha elmaradna a kamatcsökkentés, ezért nagy valószínűséggel lép az MNB.

Az állampapír-vásárlási program pillanatnyilag egy hibernált védőháló, amelyet a jegybank 310 bázispontos hosszúkamatok esetén vethet be újra – hangsúlyozta Virovácz Péter. A kötvények drágulása globális folyamat, így inkább a német államkötvényekhez képest mérhető felár növekedése esetén léphet közbe az állampapírpiacon az MNB.

Az ING Bank szakembere hangsúlyozta:

a költségvetés várhatóan jelentős többletforrást igényel 2020 második felében, a jegybank a finanszírozás árának lenyomásában segíthet.

Varga Zoltán az állampapír-vásárlási programban egyelőre nem vár változást, az egyhetes betéti kamat 15 bázispontos csökkenése azonban szerinte valószínűleg – a júniusi kamatdöntő üléshez hasonlóan – az alapkamattal együtt 15 bázisponttal alacsonyabb lesz.

A teljes cikket elolvashatják a Világgazdaság hétfői számában