Számos vállalat működése került veszélybe, dolgozók milliói nem tudtak munkába állni, a külföldről beszerzett alapanyagok nem érkeztek meg, vagy csak többhónapos csúszással. Mindeközben Magyarországon a liszt értékesítési volumene 168 szátalékkal nőtt márciusban, áprilisban pedig 200 online webshop nyílt naponta.
Nem minden felfutás ilyen evidens azonban – a PwC Magyarország tanácsadói elemzést készítettek arról, hogy mely iparágak, termékek, illetve szolgáltatások kerültek ki nyertesen a több hónapig tartó járványügyi helyzetből. Vizsgálva azt is, hogy melyek azok a szokások, amelyek várhatóan hosszú távon is illeszkednek a pandémia utáni értékrendbe.
A tanácsadó vállalat Kényszerpihenő helyett túlórák – Avagy kik a COVID-19 nyertesei? című tanulmányának célja egy szélesebb kép kialakítása a világjárvány nyerteseiről, rámutatva olyan összefüggésekre is, melyek nem tekinthetők magától értetődőnek.
A vírus idején mindennél fontosabb értékké vált a biztonság, amely az élet több területén is új trendek felemelkedéséhez vezetett. A társadalom összetettségéből és rendszerszintű összefonódásából kifolyólag a legnagyobb kihívást a hálózati biztonság megteremtése jelentette.
Az elemzés rámutat a fintech-szektor vírushelyzetben tapasztalt trendjeire is: a pár perc alatt online benyújtható hitelkérelmek, számlanyitások vagy éppen a tőzsdei applikációk népszerűségének megugrására. Az utóbbira példa a brit Freetrade, amelyet 125 százalékkal többen töltöttek le márciusban. A drónok használata is új terepet kapott: fertőtlenítésre, illetve emberek testhőmérsékletének beazonosítására is bevetették a repülő eszközöket.
A PwC szakértői azonban arra is felhívják a figyelmet, hogy míg számos fintech-megoldás fogyasztói bizalmat kapott, addig a befektetési piacokon észlelhető tendenciák vegyes képet mutattak. Egyrészt a kockázatminimalizálás jegyében jelentősen megugrott az arany-befektetések volumene, azonban a bizonytalanabb helyzetű országok befektetői bátran fordultak kevésbé konvencionális termékek, így például a kriptovaluták felé. Az egészségügyi válsághelyzet idején azok a vállalatok is befektetői bizalmat tudtak szerezni, amelyek vegyipari vagy egészségügyi profillal bírnak.
Az oktatás és a munka mellett a szórakozás is a virtuális térbe költözött, így nagy igény mutatkozott a digitális szabadidős megoldások iránt. Ennek hatására számos tradicionális szórakoztatóplatform mellett olyan új szereplők is fókuszba kerültek, mint például a kínai TikTok – az applikáció letöltéseinek összesített száma 112 millió volt májusban.
Szintén a beszűkülő sportolási és utazási lehetőségek vezettek a videojátékok és az online szerencsejáték felíveléséhez.
Az emberek jelentős része nemcsak a szórakozásra formált igényt, hanem lehetőséget látott saját maga és a digitális oktatás kapcsán családtagjainak fejlesztésében is, így felgyorsult az oktatási témájú appok terjedése.
Márciusban 32 millió új Microsoft Teams felhasználót regisztráltak, míg a Zoom-részvény árfolyama 108 USA dollárról 250 dollárra nőtt március és június között.
A vállalati szféra is speciális alkalmazkodási folyamaton ment keresztül. Működési modell tekintetében a válság idején csak azok a szereplők képesek talpon maradni, akik megfelelő pénzügyi tartalékokkal rendelkeznek, hiszen a kereslet több iparágban is nehezen becsülhető, bizonytalan.
A tanulmány szerzői hangsúlyozzák:
a koronavírus esetén azt sem felejthetjük el, hogy egy nehezen megfogható 2008-2009-es, tőzsdei összeomlással szemben ez a válság az emberek mindennapjaiba férkőzött be, a megváltozó szabályok és életvitel egyértelműen érezhetővé vált a társadalom minden szereplője számára.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.