Felgyorsult az infláció Kínában

A kínai statisztikai hivatal hétfőn közzétett adatai szerint a fogyasztói árindex 2,7 százalékkal bővült júliusban az előző év azonos időszakához képest. Elemzők 2,6 százalékos emelkedésre számítottak a júniusi 2,5 százalékos növekedés után.

Havi összevetésben a fogyasztói árak 0,6 százalékkal emelkedtek júniusról júliusra, míg az év első hét hónapját tekintve 3,7 százalékkal bővültek a múlt év azonos időszakához képest. A kínai kormányzat 3,5 százalékos fogyasztói áremelkedést tűzött ki az idei évre.

A statisztikai hivatal közleménye szerint

a legnagyobb mértékű – 13,2 százalékos – áremelkedés változatlanul az élelmiszerek árában volt megfigyelhető júliusban.

Az élelmiszerek árát az ország sertésállományát megtizedelő afrikai sertéspestis-járvány miatt az egekbe szállt disznóhús ára húzza felfelé, amely a múlt hónapban 85,7 százalékkal emelkedett éves bázison. A statisztikai hivatal számítása szerint a disznóhús árának drágulása 2,32 százalékkal tolta fel a teljes fogyasztói árindexet júliusban. Tung Li-csüan, a statisztikai hivatal szakértője az adatokhoz mellékelt közleményben rámutatott arra, hogy a koronavírus-járványt követően fokozatosan helyreálló vendéglátás megnövelte a – kínai konyha egyik legfontosabb elemének számító – disznóhús iránti keresletet. Az ország déli területein pusztító árvizek azonban megnehezítették a szállítást, ezzel tovább emelve a sertéshús árát, amely júniusról 10,3 százalékkal nőtt. A kedvezőtlen időjárás miatt ráadásul a zöldségek ára is 6,3 százalékkal nőtt júniusról júliusra. Az élelmiszerek között ugyanakkor a gyümölcsök ára a bőséges kínálatnak köszönhetően jelentősen – éves összevetésben 27,7 százalékkal – csökkent a múlt hónapban.

A szakértő kiemelte azt is, hogy a nyári üdülések hatására a repülőjegyek ára 2,9 százalékkal, a szálláshelyek ára pedig 1,7 százalékkal emelkedett júliusban havi összevetésben.

Az áremelkedés vidéken változatlanul markánsabbnak bizonyult: éves bázison 3,7 százalékkal kapaszkodtak fel a fogyasztói árak az év hetedik hónapjában, szemben a városokban mért 2,4 százalékkal.

A termelői árak éves bázison 2,4 százalékkal estek vissza júliusban. Ez mérsékeltebb volt az elemzők által várt 2,5 százalékos árcsökkenésnél, ráadásul az elmúlt négy hónap legalacsonyabb mértékű kontrakciójának számít. Júniusban a termelői árindex még 3,0 százalékos visszaesést mutatott.

Havi összevetésben a termelői árak 0,4 százalékkal emelkedtek júniusról júliusra, míg az év első hét hónapját tekintve 2,0 százalékkal csúsztak vissza a tavalyi év azonos időszakához képest.

Az élelmiszerek és az energiaforrások árát nem tartalmazó maginfláció júliusban 0,5 százalékkal emelkedett éves összehasonlításban, enyhén mérséklődve a júniusi 0,9 százalékos bővüléshez képest.

A feldolgozóipar és a szolgáltatóipar júliusi vizsgáló hivatalos, illetve privát felmérések immár az ötödik egymást követő hónapja tükröztek pozitív trendet a kínai gazdaság helyreállását illetően.

Kína gazdasága a járvány bénító hatásai nyomán 6,8 százalékkal esett vissza az idei első negyedévben – először zsugorodva azóta, hogy 1992 első negyedévében elkezdték közzétenni a hivatalos GDP-adatokat.

A második negyedévben azonban a kínai GDP már 3,2 százalékkal nőtt éves összevetésben.

Egyes szakértők úgy vélik, hogy amennyiben az országban nem alakul ki ismét súlyos járványhelyzet, a kínai gazdaság az év második felében javuló irányban haladhat tovább. Mások azonban a növekedés lassulására számítanak az egészségügyi cikkek exportjának csökkenését, a felgyülemlett kereslet lecsendesülését, valamint az Egyesült Államok és Kína közötti feszültségek fokozódását előre jelezve.