Felpörgeti az állampapír-vásárlást az MNB

A vártnál lényegesen nagyobb kormányzati deficit miatt a jegybank felpörgeti az állampapír-vásárlási programját – jelentette be Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke. Az elmúlt hetekre jellemző heti 15 milliárd forint helyett 40 milliárd forint körüli állampapír-vásárlás várható, ezzel párhuzamosan a hosszú repó heti átlagállománya 35-ről 30 milliárd forintra csökken. A jegybank továbbra is hosszabb lejáratú kötvényeket vehet, ami elősegíti a monetáris transzmissziót, és támogatja az államadósság lejáratának meghosszabbítását.

A Világgazdaság kérdésére Virág Barnabás elmondta: egyelőre nem lehet látni, hogy mekkora állományt vásárol összesen az MNB, a jegybank a szükséges mértékben, a szükséges ideig használja az állampapír-vásárlási programot. Mint kifejtette, az eredményszemléletű hiány 5,9 százalékpont volt az első fél évben, a gazdaságvédelmi alapból felhasznált 1581 milliárd forint jelentősen meghaladta az eredetileg tervezett 943 milliárdos keretet, és a járvány elleni védekezésre is tetemes összegeket költött az állam.

Van tere a hiány finanszírozásának, ugyanis a lakosság és a jegybank mellett az intézmények, bankok és külföldiek is vehetnek állampapírokat – reagált a bejelentésre lapunk kérdésére válaszolva Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. Az MNB korábban meghirdetett, 1000 milliárd forintos állampapír-vásárlási céljából még 800 milliárd forint van, ráadásul a program bővíthető. Emellett 1-2 milliárd euró értékben eurókötvény kibocsátása sem kizárt, ekkora állományt könnyen értékesíthet az államadósság-kezelő.

Az EU-s utófinanszírozás beérkezése szintén javíthat az államháztartás helyzetén.

A koronavírus 0,7 százalékponttal emelte az inflációt júliusban, a gazdaság újraindulásával Magyarországon és a többi visegrádi országban egyaránt gyorsult a fogyasztói árindex – hívta fel a figyelmet Virág Barnabás. A következő hónapokban a júliusihoz hasonló szintű drágulási ütemre kell felkészülni, a gazdaság helyreállása nyomán a fogyasztói árindex visszatérhet a 3 százalék körüli szintre. A koronavírus-járvány dezinflációs hatása egyre erősebben jelenik meg az előrejelzési horizonton, ami a kereslet csökkenésének tudható be. Virág Barnabás leszögezte: nincs tér a rövid kamatok csökkentésére.

Németh Dávid szerint ugyan a jegybank hangsúlyozta, hogy nincs tere kamatcsökkentésnek, ám a piacok stabilizálódása után nem kizárt, hogy lazít az MNB. Addig a Növekedési hitelprogram hajrá és a Növekedési kötvényprogram segítségével élénkítheti az MNB a gazdaságot, illetve ezek kiterjesztése sem kizárt szep­temberben. Az elemző szerint az infláció csökkenhet a mostani szinthez képest, ám nem a 3 százalékos jegybanki cél körül, hanem fölötte, a toleranciasávon belül stabilizálódhat.

Az MNB nem változtatott a kamatkondíciókon , a jegybanki alapkamat továbbra is 0,6 százalék marad, a döntés megfelel az elemzői várakozásoknak. A monetáris tanács ülése után kiadott közlemény leszögezi: a bruttó hazai termék (GDP) vártnál nagyobb, 13,6 százalékos csökkenése miatt szükségessé vált a makropálya felülvizsgálata. A frissített GDP-várakozást szeptemberben teszi közzé az MNB, ugyanakkor a V alakú kilábalás szerinte megvalósítható, ha az év második felében felpörögnek az állami beruházások és a vállalati hitelezés.