Bár még nem tökéletes, a home office sok cég tervei közt szerepel

Az elmúlt évben az Amazonas környéki erdőtüzek nyomán felmerült környezetvédelmi és a fenntarthatósági kérdések voltak a pontok, amelyeknél a KPMG által megkérdezett cégvezetők véleménye szerint olyan kockázatok kezelését várják el tőlük, amelyekre lényegében nincs ráhatásuk.

Ha 2019-ben olyan dolgoktól tartottunk, amelyekre nincs ráhatásunk, ez hatványozottan igaz ma, amikor a koronavírus-járványhoz kell alkalmazkodniuk a cégeknek

– mondta Rózsai Rezső, a KPMG Magyarország vezérigazgatója.

A KPMG vezérigazgatói felmérése először január-februárban készült, amikor a válságnak még csak előzetes jelei voltak jelen. Ilyen volt, s a következő hónapokban alapvetően felerősödtek a beszállítási láncok leállásának hatásai.

A KPMG az év elejét követően május-júniusban újra megkérdezte a cégvezetőket, hiszen néhány hónap alatt alapvetően átalakult a piac és a kockázatok kérdésköre. Az új felmérésben a munkaerő kockázat a 12. helyről az első helyre ugrott. Ez többről szól, mint a tehetséges munkaerő felkutatása, szerződtetése és megtartása

– jelezte Rózsai Rezső.

A kulcsmunkatársakra készített korábbi kockázati terveket zárójelbe tette a vírus, hiszen sok vállalat azzal szembesült, hogy az érintett munkavállalók jelentékeny köre a veszélyeztetett körbe tartozik.

De a digitális átalakulásnak is erős humán-aspektusa van:

sok cégnél szembesültek azzal, hogy a korábbi kulcsmunkatársak egy része nem tudja tartani a lépést a digitális térben.

Ha ezt a problémát nem időben detektáljuk, akkor fenntarthatósági kérdéssé válik – jelezte a KPMG szakembere. Az új emberek felvételére is kihat a járvány: a KPMG az elmúlt évben 100 új munkatársat vett fel, kivétel nélkül digitális felvételi folyamaton, személyes találkozás nélkül.

A digitalizáció előretörésével párhuzamosan állandósultak és a válság nyomán és az arra adott válaszoknak, a digitális fejlesztéseknek köszönhetően kiemelkedően megerősödtek a kibervédelmi kockázatok

Kórász Tamás, a társaság partnere szerint a válaszadók 75 százaléka szerint nagyon komoly előrelépés történt a saját területükön a digitalizáció terén.

A cégek 80 százalékánál vett nagyobb lendületet a digitalizáció, a legfontosabb célterület a home office munkavégzés megteremtése volt.

A prioritások között komoly gondot jelentett, hogy a cash-flow problémák miatt a cégek leállítottak korábbi stratégiai fejlesztéseket, hogy a meglévő erőforrásokat például a digitalizációra összpontosítsák. Ugyanakkor a KPMG szakértői szerint most itt is komoly változás jött:

a javuló helyzet ellenére nem a korábbi fejlesztésekhez térnek vissza, hanem egységben gondolkodnak, s így a digitalizációs lépések a korábbi szigetszerű helyzetükből core területre kerültek.

A megkérdezettek 64 százaléka hisz a digitalizációban és a feltörekvő iparágakban – például a felhőszolgáltatásban. A vállalati gondolkodás átszabása terén az ügyfélkapcsolat terén volt a legkomolyabb az áttérés digitális csatornákra – ezt nem csak az otthoni munka indokolta, hanem az is, hogy az ügyfeleket sem lehetett elérni hagyományos úton. Fontossá vált az ügyfélélmény alapú gondolkodás. A másik oldalon fontossá vált, hogy az adott iparágakban meg kellett határozni, hogyan lehet bevételt szerezni a digitális térben.

A munkaerőpiacon komoly átalakulást hozott, hogy a munkafolyamatok jó részében felerősödött az emberi munka – legalább részleges – kiváltását célzó megoldások iránti igény. A korábbi ügyfélszolgálati munkával kapcsolatban ezt mutatják az egyre több helyen használt chatbotok.

A KPMG szerint a vállalati működés terén a legfontosabb lehet a működés biztonsága: nem csak a szabályoknak való megfelelés, hanem az ügyfelek bizalmának megnyerése is ide tartozik.

A KPMG 8 területet azonosított, amely a céges jövőt biztosíthatja. Szerintük az innovációba való befektetés a legfontosabb kihívás.

Az új rendszerek, csatornák fejlesztésénél az élményalapú megoldásokra kell koncentrálni. Kiemelt fontosságot kap az ellátási láncok újragondolása, a just in time rendszerek alkonya jöhet – ezzel kapcsolatban Beer Gábor, a társaság partnere arra hívta fel a figyelmet, hogy miközben 10-15 éve elképzelhetetlen lett volna, hogy a ma elérhető módon digitalizálódjon a világ a járvány hatására, ám a termékelőállítás terén meglehet, kisebb gondot okozott volna a válság, mivel az ellátási láncok az elmúlt években váltak ennyire hosszúvá.

A jövőben fel kell ismerni, hogy a cégek ökoszisztémában működnek, ezeket a kapcsolatokat kell felerősíteni a termelés biztonságáért.

Új kihívás és lehetőség egyben az adatvezérelt világ lehetőségeinek kihasználása. A cégeknek át kell tekinteni a teljes munkafolyamatot annak kapcsán, hogy a digitalizáció teljeskörű legyen. Az ügyfelekkel való kapcsolattartásnak is új utakat kell keresni – itt azt a kettősséget kell leküzdeni, hogy a hirdetések tömege miatt az emberek ma inkább elzárkóznak a digitálisan érkező marketing ötletektől.

A munkavégzés terén a kapcsolati hiányok miatt felértékelődik az egyedi döntési szint, más típusú munkaerőkre lehet szükség. Rózsai Rezső szerint amiben bizonyosan változás lesz, az az, hogy átalakul az üzleti élet: bizonyosan nem kell majd egy egy órás meetingért Hamburgba elrepülni, hiszen kiderült, ma már egy kávézó teraszáról is mód van arra, hogy védett csatornán egy videokonferenciába csatlakozhassunk.

Az egyensúly megtalálása ugyanakkor nehéz, hiszen a személyes kapcsolatok, az interakciók hatékonysága elvész a digitális térben. A szakember szerint azt, hogy mi lesz az optimális mix a két irány között, ma nehéz megfogalmazni, hiszen a pandémia elleni védekezés miatt ma annyi szabályt kell még betartanunk, ami okán ma még a digitális megoldások a legfontosabbak. De bizonyos, hogy a járvány múltával ez változni fog:

jól mutatja ezt, hogy miközben 8-10 hónapja a cégek dolgozói még komoly harcokat folytattak a rugalmas, részben otthoni munkavégzésért, kis túlzással most azért „harcolnak”, hogy bemehessenek a munkahelyükre.

A cégvezetők véleménye szerint a mostani helyzet óriási lökést adott abban, hogy a cégértéket ne pusztán a profitban mérjék, szerintük a cégeknek jövőképre van szüksége.

Jól látszik, hogy a válság idején nehéz kapaszkodókat találni, hiszen a korábbi számszaki adatok (forgalom, nyereség) ilyenkor nem nagyon mérhetők objektíven, ezért kerülnek előtérbe a céges értékek és a küldetéstudat.

A jövőképpel rendelkező cégeket értékelik a befektetők, erőteljesebb ezen vállalatoknál a dolgozói lojalitás és láthatóan a vevők is jobban értékelik őket. Ugyancsak fontossá válik a fenntarthatóság: a befektetők, de a vásárlók oldalán is egyre inkább keresetté válnak a fenntartható vállalati modellek.

A növekedés terén érdekesség, hogy miközben a piac egészével kapcsolatban a cégvezetők pesszimisták, a saját vállalatuk fejlődésében már óvatos növekedést prognosztizálnak. Ez azt jelezheti, hogy a saját víziókban már egyértelműen érzik az előrelépést.